2016. már 31.

Tilosított adatforgalom

írta: szaGértő
Tilosított adatforgalom

Megjelent a sajtóban egy hír, hogy a kormány be akarja tiltani a titkosított adatforgalmat.

(pl. itt: http://pcforum.hu/hirek/18163/betiltana-a-titkositott-kommunikaciot-a-magyar-kormanyzat)

"A tervek között szerepel, hogy tilthatóvá tennének "olyan kommunikációs eszközöket, amelyeknél a titkosítás miatt a hatóság nem tud élni a törvényesen engedélyezett adatmegismerés jogával sem" - fogalmazott Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese kedden, a tervezettel kapcsolatos tájékoztatóján."

encryption-symantec_01_bitport.png

(A kép forrása: http://bitport.hu/mindent-atszovo-titkositas-symantec)

Kicsit összefoglalnám nem informatikusoknak, mit is jelent ez.

Mi is az a titkosított adatforgalom, és hol használatos?

A nem titkosított adatforgalom esetén az adatok olvasható formában közlekednek a számítógépek között, ezért ha pl. a banki felhasználóneveket és jelszavakat is így továbbítanánk, azt bárki el tudná olvasni, aki figyeli az adatforgalmunkat. És lehet, hogy öt perc múlva már valaki más turkálna a bankszámlánkon vagy az email fiókunkban. Ha egy weboldal címe úgy kezdődik, hogy https (http helyett), akkor ott titkosított adatforgalom zajlik.

Ne felejtsük el, hogy az okostelefon is egy számítógép, csak mellékesen telefonálni is lehet vele.

Ki nézheti az adatforgalmunkat?

Gyakorlatilag mindenki, akinek van minimális informatikai képzettsége: pár tízezer gimnazista kölyök, pár százezer olyan ember, aki számítógépes bűnözésből él, és nagyon örülne a banki jelszavunknak.

Mi történik, ha tilos lesz a titkosított adatforgalom?

Valószínűleg ránk borul a világ összes gonosztevője, mert az ország maga lesz a tele kincsesládika, tető nélkül, percek alatt kisurranna az összes pénz az összes bankszámláról, és nagyobb tömeg lenne a facebook fiókunkban, mint a Keletiben a menekültválság idején.

Mit old meg a titkosított adatforgalom tiltása?

Semmit. Aki nem akarja, hogy figyeljék a kommunikációját, az vagy nem elektronikusan kommunikál, vagy vesz (pl. Romániában) eldobható kártyás telefont, jó sokat és pár hívás után behajítja a Dunába.

Ki dönti el, hogy a kommunikációt titkosítja?

Weboldal esetén a weboldal üzemeltetője. Írjuk csak be a böngésző címsorába, hogy facebook.com. Enter, és máris azt látjuk, hogy https://www.facebook.com/ más át is váltott titkosított kommunikációra. Érdekes lesz rávenni az ilyen kis garázscégeket, mint Facebook, Google, hogy változtasson a biztonsági előírásain...

Lesznek-e kivételek?

Biztos, hogy lesznek, nem hiszem, hogy pl. a kormányzati elektronikus kommunikáció titkosítatlanul menne. Kérdés, hogy ki és milyen feltételekkel juthat ahhoz a jogosultsághoz, hogy titkosíthassa a kommunikációját.

Ki lehet kerülni a tiltást?

Persze. Ha valaki akár egyéb titkosító megoldásokat is használ, az úgyis akkor derül ki, ha elkezdik figyelni a kommunikációját, akkor meg már úgyis gáz van. Meg fognak szaporodni a külföldi szerverek, a külfödi SIM kártyás telefonok, és biztos vagyok benne, hogy számos olyan mobilszolgáltató kínál majd olyan előfizetést (mivel az EU-ban megszüntették a romaingdíjat), amely a belföldi percdíjak közelében kínálja a szolgáltatását.

Aztán lehet majd sírni, hogy a csúnya külföldi céget elviszik a bevételt.

Szólj hozzá

internet kormány törvény tiltás titkosítás adatforgalom