2017. ápr 17.

Az elnyomott igazság

írta: szaGértő
Az elnyomott igazság

A történelem során sokszor fordult már elő, hogy valaki megtalálta az igazságot, de ezért meghurcolták, kisemmizték, sokszor az életét is elvették. Csak két példa: Semmelweis Ingác és Galileo Galilei.

semmelweis_ignac-001.png

Semmwlweis Ignác rájött, hogy fertőzés okozza a gyermekágyi lázat, előírta a fertőtlenítést a kórházban. Ennek a legelső eredménye az lett, hogy gyakorlatilag kicsinálták, elmegyógyintézetben halt meg.

galileo_arp_300pix.jpg

Galilei hirdette a heliocentrikus világképet (a Föld kering a Nap körül, és nem fordítva), ezért a katolikus egyház perbe fogta, a könyveit betiltották.

Mindkét esetben jól látható, hogy az aktuális hatalom által hirdetett és elfogadott "igazság" megváltoztatása milyen nehézséget jelent, leginkább azért, mert a hatalom érdekeit sérti, hogy ha többé nem az az elfogadott igazság, amelyre a hatalmát (és a bevételeit) alapozta.

Évtizedekbe, esetenként évszázadokba is telik, mire a valós igazságot elfogadják, esetenként kihalásos alapon; meg kell várni, amíg a régi világnézetet vallók kihalnak, és a fiatalok, akik nyitottabbak az új dolgokra, és hajlandóak is azt elfogadni, pozícióba kerülnek.

Hasonlóan működik a politika is. A hatalom minden erejével az általa hirdetett "igazságot" preferálja, perbe fogja, tönkre akarja tenni azokat, akik más igazságot vallanak.

Nehezíti a dolgot az is, hogy amíg a tudomány esetében megdönthetetlen, kísérletekkel alátámasztott bízonyítékok gyűlnek szépen sorban a valódi (a tudomány aktuális állása szerint elfogadható) igazság bizonyítására, addig a politikai módszerek helyességének bizonyítását csak a történelemkönyvekben fogjuk megtalálni, utólag.

De ez nem jelenti azt, hogy ami a hatalom preferenciája, az az egyedüli igaz és jó. 

Sőt. 

A történelem nagy előnye, hogy lassacskán gyakorlatilag minden állami berendezkedésre találhatóak példák, amelyekből levonható az adott berendezkedés, kormányzási mód megfelelőségére következtetés, eldönthető, hogy hosszútávon mennyire működőképes, és mi lesz várhatóan az eredménye.

Olvashatunk a történelemkönyvekben a diktatúráról, a rasszista, fasiszta módszerek hátrányairól és ezek "eredményeiről", főleg halottak számában kifejezve.

Olvashatunk továbbá gazdasági eredményeket is a demokratikus és diktatorikus rendszerekkel kapcsolatban is.

Élő példák, jelenleg is működő államok is megtekinthetőek, majdnem minden politikai berendezkedésre, talán csak az őskori törzsek és a fáraók kivételével.

És ezekből a múltbeli és jelenben látható példákból levonható a következtetés, hogy mi jó hosszú távon nekünk, és mi nem.

Szemmel láthatóan sok fiatal is olvas történelemkönyvet, bőrén érzi a jelent, és fejében látja a jövőt.

Sokan mások pedig szintén olvasnak történelemkönyveket, és jól tudják, hogy mi történik azonókkal, akik ellen fellázad az ország.

Ezért lesz kemény harc a következő időszak, remélhetőleg nem a szó szerinti értelmében.

És szintén a történelemből levonható az a következtetés is, hogy a forradalmár és a terrorista között sokszor csupán annyi a különbség, hogy a forradalmár győzött, a terrorista pedig veszített.

Ugyanis a történelemkönyveket utólag írják.

Szólj hozzá

politika tudomány igazság Galilei Semmelwies