Egyre több hír olvasható erre-arra a Bitcoin nevű virtuális pénzről. Árfolyamemelkedés, árfolyamzuhanás, mire jó, mire nem.

Összefoglalom, mi az a Bitcoin, mire jó, és miért nem szeretik sokan, főleg a jegybankok környékén.

Mi az a Bitcoin?

Nézzük a Wikipédia magyar definícióját:

A bitcoin egy nyílt forráskódú digitális fizetőeszköz, amelyet 2009. január 3-án egy ismeretlen (fórumos nevén Satoshi Nakamoto) bocsátott ki, közvetlenül a 2008-as amerikai bankválság kirobbanása után. Az elnevezés vonatkozik továbbá a fizetőeszközt kezelő nyílt forráskódú szoftverre, és az azzal létrehozott elosztott hálózatra is.

A többi elektronikus fizetőeszköztől eltérően a bitcoin nem függ központi kibocsátóktól és hatóságoktól. A bitcoin a peer-to-peer hálózat csomópontjai által tárolt elosztott adatbázisra támaszkodik. Az adatbázis tartalmazza a fizetések adatait, garantálva az elektronikus fizetőeszközökkel szembeni alapvető követelményeket. A biztonságot digitális aláírások és proof-of-work rendszer adja.^[2]

A bitcoinok biztonságosan tárolhatók egy pénztárcafájlban, személyi számítógépen, mobiltelefonon, külső adathordózókon vagy felhő alapú szolgáltatóknál, küldésükhöz és fogadásukhoz pedig csak a küldő illetve a fogadó bitcoincíme szükséges. A peer-to-peer felépítés és a központi irányítás hiánya megakadályozza bármilyen hatóság számára, hogy a forgalomban levő pénzmennyiséget és tranzakciókat kontrollálja vagy befolyásolja, ami lehetetlenné teszi a manipulációt és infláció gerjesztését.

Nem hivatalos jellege miatt ISO kódja nincs, de általánosan használt megjelölése a BTC.

Azaz a Bitcoin egy olyan fizetőeszköz (majd megnézzük, hogy jogilag is az-e), amely semmilyen állami hatóság nem felügyel, mert nem tudja felügyelni, informatikai kifejezéssel elosztott adatbázisra támaszkodik. Ez azt jelenti, hogy az összes bitcoin, az azokkal végzett tranzakciók nagyon sok helyen vannak eltárolva, így az adatokat tároló számítógépek hibája, megsemmisülése nem beflyásolja az adatok létezését (attól most tekintsünk el, hogy valaki kiirtja az összes gépet, amelyeken Bitcoinnnal kapcsolatos adatok vannak, mert ez gyakorlatilag lehetetlen)

A Bitcoin elektronikus aláíráson alapuló eljárásal készül (úgy nevezik, hogy bányásszák), mert egy Bitcoin előállításához jelentős számítógépes kapacitás szükséges.

A Bitcoint elektronikus pénztárcafájlban tárolják, azaz mindenkinek lehet ilyen pénztárcája, amely - a jelenlegi ismeretek alapján - nem feltörhető. Ez persze azzal is jár, hogy ha valaki elveszíti a pénztárcához tartozó jelszavát, bukta a benne levő pénzt, hasonlóan ahhoz, mintha egy igazi pénztárcát veszitene el.

A Bitcoinos utalások követhetősége

A Bitcoin pénztárca azonosítója (Bitcoin-cím) nem más, mint egy kriptográfiai (asszimetrikus) kulcspár publikus fele. Ebből semmi nem derül ki a tulajdonosról, de ha valaki nyilvánosságra hozza a Bitcoin címét, onnantól kezdve az összes tranzakciója lekövethető lesz.

Mivel bárkinek bármennyi Bitcoin-pénztárcája lehet, ez se nagyon jelent semmit.

Miért nem szeretik a bankok a Bitcoint?

Főleg a jegybankok nem szeretik. Mert nem ők adják ki a pénzt, semmiféle befolyásuk nincs arra, hogy mennyi Bitcoin létezik. Nem lehet hirtelen kibocsátani egy taliga pénzt, ha szükség van rá; a történelem során nem egy ilyen példát láttunk, amikor egy ország a pénzhiányát a nyomdában oldotta meg.

Nem szeretik a hatóságok sem a Bitcoint, mert a névtelen és követhetetlen fizetési mód miatt nagyon szeretik az illegális dolgok művelői Bitcoinban intézni a kifizetést.

Nem szeretik a bankok továbbá azért sem, mert az utalásokból nem tudnak bevételhez jutni, sem jutalék, sem költség címén.

A Bitcoinos fizetések esetén nem lehet továbbá visszacsinálni a tranzakciót, így ha valaki átvertek, akkor elvesztette a pénzét. Megjegyzendő azért, hogy a hagyományos bankok az ilyen visszatérítések költségeit a bevételeikből (kamatok, jutalékok stb.) fedezik, így ha valakit átvertek, és a bank visszatéríti az összeget, de nem tudja a csalón behajtani, akkor ezt a pénzt mindannyian dobjuk össze a károsultnak, míg a Bitcoin esetén az veszít, akit átvertek.

Miért szeretik a Bitcoint?

Ez gyakorlatilag ugyanaz a felsorolás, csak mások szeretik mint akik nem. :)

Mert követhetetlen, és mert nem tudnak a bankok bevételt csinálni az emberen. Ami persze a bankoknak rossz, de az embereknek nem annyira, főleg, ha a magyar banki költségeket nézzük.

Sokan nem tudják használni

Mégpedig azért, mert a Bitcoin elektronikus pénzt így legalább egy minimális informatikai ismeret szükséges a használatához. Aki idegenkedik a bankkártyás fizetéstől, a mobilnettől, ilyesmitől, és naphosszat áll a postán a sárga csekkjeit feladni, az nem fog bitcoint használni. Az informatikailag analfabéta embereknek csakis az a pénz, amit a kezében tud tartani, az ilyen elvont dolgok, mint virzuális pénz, elektronikus utalás, vagy akár elektronikus aláírás, érthetetlen varázslatnak tűnnek. De az pár generáció múlva el fog tűnni, mint ahogy most sem csodálkoznak rá a rádióra meg a TV-re, hogy mi a franc ez.

Jogi helyzet

A jogi helyzetről ITT található egy elég jó összefoglaló. Aki nem akar átkattintani, annak röviden:

• A Bitcoin a jog szerint nem dolog, mert a Ptk. (Polgári Törvénykönyv) szerint birtokba vehető, fizikai tárgy.
• A Bitcoin nem biztos, hogy pénz, mert a magyar jog szerint a pénznek fizikailag megfoghatónak kell lennie. (most elegánsan felejtsük el azt, hogy a banki szervereken található, adat formájában létező pénznek megvan-e a kinyomtatott, ropogós húszezres formátuma valahol a széfben, szerintem nincs), bár a hivatkozott cikket író ügyvéd szerint egyes esetekben lehet az.
• A Bitcoin nem törvényes fizetőeszköz, de a szerződést kötö felek megegyezhetnek abban, hogy Bitcoinban fizetnek.
• A Bitcoin nem értékpapír, mert a törvény szerint az értékpapírnak van kibocsátója, a Bitcoinnak nincs.
• A Bitcoin a szerzői jog szemponjából nem szellemi alkotás. A Bitcoin rendszert üzemelteő szoftver nyilván az, de ha Bitcoint veszünk, nem a szoftvert kapjuk meg )

A szerző (Szalbot Balázs) szerint:

A bitcoint tehát sem dologként, sem jogként, sem pedig követelésként nem tudja értelmezni jelenleg a magyar jog. A bitcoin a legközelebb a dolog kategóriájához áll, azonban ennek megállapításához a magyar bírói gyakorlatnak meg kellene haladnia jelenlegi álláspontját a testetlen, fizikai megnyilvánulással nem rendelkező dolgokról.

És ezzel teljes mértékben egyetértek. A jog jelentősen el van maradva az informatikai fejlődéshez képest, eléggé kapkodni kellene, hogy a jog - ha utol nem is érheti a valóságot - de legalább a sarkában loholjon.

Mert egyre többször fordul elő a saját munkám során is, hogy a jogalkalmazó csak áll és néz, és fogalma sincs, hogy az adott dolgot jogilag hogyan lehet kezelni.

És ez nem biztos, hogy a jogot alkalmazó ember hibája.