Ha könyvet írnék, bizonyos viselkedési szabályokról szólna. Olyan szabályokról, amit senki sehol nem írt elő senkinek. Csak a józan ész diktálja.

A józan ész általában jó tanácsokat ad. Ingyen, csak hallgatni kell rá. Már ha van mire hallgatni.

De nem szeretnék túl nehéz rejtvényeket feladni, nézzünk inkább példákat.

A józan ész azt mondja, nem szerencsés beszólni olyannak, akitől valamilyen módon függünk. Még kevésbé szerencsés keresztbe tenni neki. Elég ritkán fordul elő, hogy valaki beszól vagy keresztbe tesz a főnökének, hacsak nincs már új, jobban fizető munkahelye, és az az érdeke, hogy ki legyen rúgva, és ne kelljen felmondania.

Hasonlóképpen nem szerencsés olyannak keresztbe tenni, aki sokat segített rajtunk. Mert utána nem fog segíteni. Ez nem biztos, olyan olyan nagy tragédia, de ha hirtelen kellene pár ezer forint, vagy meg kellene írni egy levelet, amit nem tudunk egyedül megírni, esetleg csak tanácsot vagy sót kellene kérni késő este, akkor rájöhetünk, hogy mégiscsak gondot tud jelenteni, esetenként nem is kicsit.

Nem szólunk be irigységből sem, ha valaki - szerintünk - többre vitte, akár örülhetünk is a sikerének, bár ez nálunk kevésbé általános, sajnos. Nem szólunk be, ha ittunk, mert akkor olyanokat is képesek vagyunk mondani, amit józanul nem. Lehet, hogy komolyan gondoljuk, de az is lehet, hogy nem szerencsés.

Főleg nem szólunk be - még ha véletlenül igazunk lenne, akkor sem - ha erősen függünk valakitől, például tőle béreljük a lakást, és ha felmondana, nem lenne hová mennünk.

De az igazán okos ember nem azért nem szól be, mert fosik, nem azért nem szól be, mert óvatos, hanem azért nem szól be, mert látja, hogy fölösleges, egymás megbecsülése, tisztelete, a másik tudásának elismerése, a saját tudásunkkal a másik segítése azt eredményezi, hogy a másik is segítene a tudásával vagy egyéb lehetőségeivel, ha szükségünk lenne rá.

Vegyük észre, hogy egymás segítése sokkal előnyösebb a társadalomnak és az egyénnek is, mint egymás akadályozása, mert mindkettő közel ugyanannyi energiánkba kerül, viszont a segítség segítséget szül, a kibaszócskára meg kibaszócska a válasz.

És az egymást segítő társadalomban vagy csoportokban csak nyertesek vannak, az egymást akadályozókban pedig legalább a fele vesztes lesz.