@telkoe:

Bizony narancskomcsi, még most sem fogtad fel.
Újabb segítség:

Ha megveszek egy programot, akkor én akarom eldönteni, hogy meddig használom. Kifizettem, enyém, oszt jónapot. Ha a te agyhalott narancsimádó szoftverbuzeráns fajtád különböző trükkökkel rám akarja erőlteti a legújabb szarát ami semmivel nem jobb mint a régi, akkor biza keresem az illegális dolgokat, mert telibe beleszarok a mocskos tolvaj erőszakos zabráló pofádba.

"melyik komcsi utodpart seggebol log ki "

Itt valamit nagyon benéztél, láthatóan ez is meghaladja a képességeidet. Jelenleg Magyarországon a fideSSjobbikkdnp selejtjei között található a legtöbb kriptokommunista. Nagyon hülye lehetsz ha fideSSbuzeráns idiótának hiszel.

@Pink Pancser: Par kulcsszo: Tesztrendszer, rendszerintegrator, tamogatasi szerzodes. Van olyan SW gyarto aki garantalja
- 5 percen belul telefonos bejelentes fogadasa
- 15 percen belul hibajelzes visszaigazolasa es hibaelharitas megkezdese
- x oran belul mukodes helyreallitasa
Ja persze, penzbe kerul.

@Poszt 0lok001:

Igen. Én is pont ezt mondtam. Nehéz boldogulni, ha a munkával megkeresett pénzemet állandóan feleslegesen új szoftverek vásárlására kell költenem, mert a szoftvergyártó tolvajoknak ez éri meg.
---------------
(Helyi blogmotoros szoftveres is megizélhetné a jó tetves anyját ezzel az időkorlátos idiotizmussal)

@KDNP a selejtek gyűjtőhelye:

Öröm nézni hogy Gyurcsány fizetett bérbloggerei nyíiltan kiállnak a lopás mellett.
Ostoba egy munkásőrgarnitúra az ilyen magadfajta, nem is hazudtoljátok meg magatokat.

Olyan történelmi apróságok meg ne zavarjanak, hogy az MSZMP utódpártja az MSZP volt, és amíg Orbánt megfigyelték a komcsi haverjaid, addig Gyurcsány jelentésket körmölt az MSZMP KB részére, miért cserébe ők elintézték az egyetemi vizgáit.

www.youtube.com/watch?v=Fe_6EavXIwA

@KDNP a selejtek gyűjtőhelye: Segitek kisfiam: Te nem megveszed a programot, hanem ellopod, mert hulye vagy megcsinalni nelkule es szarrago vagy kifizetni. Erre meg buszke is vagy, mert igazi pitianer tolvaj proli vagy.

Azt hiszem nem vagyok nagyon messze a valosagtol, ha valami kivenhedt 55+ balfasz vagy, aki fiatalkoraban valami komcsi vonalon folszopta magat es mostanra valami szemetdombon fillerekert barkacsol es kozben jaratja a pofajat hogy mekkora szakmai isten.

@KDNP a selejtek gyűjtőhelye: már megtetted magaddal, síkhülye vagy, mosogatósfiú

mekiben nyomod vagy bk-ban?

@KDNP a selejtek gyűjtőhelye: magyarázhatod a tolvajságodat, attól még mocskos tolvaj maradsz...

Sajnos nemcsak szoftverre, hanem bármilyen szellemi termékre (zenére, könyvre, filmre, akármire) vonatkozik az a tipikusan kelet-európai hozzáállás (ugye az oroszoknál a legnagyobb arányú az illegális tartalomletőtögetés, a saját fészbukjuk, a vkontakte ugyan közösségi hálónak van álcázva, de gyakorlatilag egy óriási filemegosztó), hogy az a "munka", ami elvégzéséhez nem kell samukalapács, kasza, gumicsizma, zetor vagy hegesztőmaszk, az nem munka, az valaki által szerelemből, hobbiból, önnön szórakoztatására alkotott valami, amiért értelemszerűen nem is szabadna pénzt kérnie.

Nohat!

Kezdjuk azzal, hogy szerintem szart (proprietary) szoftvereket nem hasznalunk, hacsak tehetjuk.
Ha megis, akkor tartsuk eszben, hogy barmennyit is fizettel egy programert, az nem a tied. Csak berbe vetted es hasznalhatod. Ha en veszek egy konyvet, akkor azt annak adom oda, akinek akarom, azt irok bele, amit akarok, arra hasznalom amire akarom (alternativakent egyesek a szek egyik labanak rovidseget pl ilyennel oldjak meg). Mindent vedenek, nem masolhatod le, nem fejtheted vissza, csak hasznalhatod. Ugy, ahogy ok engedik. Kesobb ezen akar valtoztathatnak is. Kivehetnek dolgokat, vagy lecserelhetik, ahogy nekik tetszik. Pl ha a Windowst bizonyithatoan megprobaltad visszafejteni (reverse engineering) az mar bortonnel buntetendo. Az internet telis tele van szabad szoftverekkel, amiket letolthetsz es, ha tudod hogy kell, bele is irhatsz. Lemasolhatod. Oda-, kolcson- vagy eladhatod. Mindezt, ha linuxon teszed, akkor szinte az egesz szamitogeped szabad. Persze aki jatszik, az fizessen.

Ó, igen? Vegyük egy kalap alá más termékekkel? Na akkor nézzük: más termék kapcsán csak akkor szokott kopogni pár puskás bácsi, ha konkrét bizonyíték van arról, hogy a lopott holmi az illetőnél van. Ezen kívül más termékekre két év KÖTELEZŐ garancia van, tehát a gyártónak garantálnia kell, hogy a termék működik, és további két évig még működni is fog. Ezen kívül ha az adott dolgot teszem azt eladom valakinek, akkor a gyártó ezért nem büntethet se engem, se a vevőt. A szoftvergyártók ezt mégis pofátlanul és simán megteszik, anélkül, hogy ez bárki is érdekelne. Ezen kívül szerződésben próbálják meg megtiltani a termék bárminemű módosítását (szerencsére a bíróságon nem állna meg, ha ezt megpróbálnák ráverni a vevőre), amit a szoftvergyártókon kívül csak az autógyárak mernek megtenni (kérdezz csak meg bárkit, aki ért az autókhoz, hogy mennyire utálja őket ezért). A szoftverlopás miatt nyüszögsz? Hát sajnálom, de az nem úgy működik, hogy kötelesség az jár mind, de a jogokból semmi (vagy fordítva, nézőponttól függően).....

@elment az eszem mert belekezdtem: Ez nem igaz. A windows visszafejtése csak az ostoba amerikaiaknál bűn (igen, az idióta Bush által átnyomott DMCA miatt, bár igazából az is csak a másolásvédelem megkerülését tiltja), nálunk nem. És bármennyire is szeretnék az elkenkezőjét elhitetni velem, a zárt szoftver szintén az enyém, ha megveszem. A másolás egy dolog, de a gyártónak nincs joga megakadályozni engem abban, hogy az általam vásárolt programot eladjam valakinek.

Használjatok szabad szoftvereket, és akkor nincs ilyen lopási problémátok.

Az esetek 90-95%-ában teljesen megfelel a nyílt forrású oprendszer, és a több ezer szabadon letölthető, használható program. A maradék esetben meg kitermelik a szoftver árát.

Ez a hozzászólás is szabad szoftver alatt készült (Kubuntu, Firefox).

@Ballib cenzúrázók réme 14: Mekkora egy ostoba majom vagy te a sötét bérbloggerezős ostobaságaiddal....

@KDNP a selejtek gyűjtőhelye: Hagyd, ezek az agyhalottak úgyse értik, hogy miről beszélsz. A nyílt forráskódért kardoskodó hippik se, de az ostoba narancskomcsik meg még annyira se...

@Faszerkezet: mert nem értetted meg.

A szoftver lemásolása nem kerül szinte semmibe. A gyártó mégis azért kér pénzt, hogy lemásolja neked a szoftvert.

Én azt állítom, hogy a gyártó igenis fizetséget érdemel a munkájáért. Csakhogy a munkája nem a másolatok elkészítésében merül ki, mert azt a technika fejlődése miatt szinte munka nélkül meg lehet tenni. Mégis azért kéri a fizetséget, hogy lemásolta neked a szoftvert. Éppen ezért ez a piaci modell konfliktusokat szül. Az igazán innovatív gyártók felismerték ezt, és a "másolatért pénzt kérni" elv helyett másképpen tesznek szert bevételre. Én azt gondolom, hogy a jövőben azok a gyártók lesznek sikeresek, akik nem a szoftvereik lemásolásáért kérik a pénzt. Egyszerűen azért, mert így nem mennek szembe a technika fejlődésével.

Hölgyeim és uraim,
A politizálást kérem kihagyni, a téma nem politikafüggő.
Minden komcsizást, fideszezést, és egyéb ilyent törölni fogok.

@KDNP a selejtek gyűjtőhelye: Ami azt illeti, bizonyos szinten az autógyártók is csinálnak ilyet, csak egy kicsit máshogy (pl. van 10 különböző típusszám, de mindegyik pontosan ugyanazt a motort takarja, még az ablaktörlők se kompatibilisek egymással az egyes évjáratok között, nemhogy a fényszórók pl.). A legnagyobb rohadékok hardveres szinten mégis a nyomtatógyártók viszont, akik aranyáron számítják a festéket, a tintapatron töltőtollnyi mennyiségű festéket tárol csak, a toner pedig még a tintapatronoknál is drágább (az apróbb stiklikről már nem is beszélve). Csak erről valahogy alig beszélnek....

@tip:

"A szoftver lemásolása nem kerül szinte semmibe. A gyártó mégis azért kér pénzt, hogy lemásolja neked a szoftvert."

Nem. Azért kért pénzt, mert elötte azt lefejlesztette.

Ha igaz lenne a mondandód, akkor én most épp két napja írok 1 programot, és mindjárt elküldöm a megrendelőnek. Akkor neki ingyen kéne megkapnia, mert hisz a másolás kvázi ingyen van? Vagy hogyan? Én nem a másolás árát kérem el. Hanem a belefektetett időmet, szaktudást, felhasznált eszközöket stbstb. Még az irodám bérletének a fűtését is.:)

"Mégis azért kéri a fizetséget, hogy lemásolta neked a szoftvert. "

Megen. Ez marhaság.

"Én azt gondolom, hogy a jövőben azok a gyártók lesznek sikeresek, akik nem a szoftvereik lemásolásáért kérik a pénzt."

Ilyen jelenleg egy van. VTCD-nek hívják. /meg kismillió kisebb/. Nah ők a másolásért kérnek pénzt. Viszont ők nem fejlesztenek semmit. Nem is kerül náluk többe kb 100 ft/db-ba a másolás, függetlenül, hogy mit tartalmaz.

@Pink Pancser: Hát, ki lehet írni a weboldalra az adósok mellé azokat a programokat is, amelyek kárt okoztak a cégnek, számszerűsítve a dolgot. Igaz, hogy a kár ettől nem térül meg, de figyelmeztet másokat, és (kellő súlyú céges weboldal esetén) egy idő után esetleg a gyártó csőrét is bökni kezdi majd....

@Neo07: "Az esetek 90-95%-ában teljesen megfelel a nyílt forrású oprendszer, és a több ezer szabadon letölthető, használható program." - Ja. Csak nekem a mindennapi teendőimhez pont az a maradék 5-10% kell. Ha a játékokat nem is nézem, csak néhány példa: Photoshop (ne is gyere a Gimp-pel), Illustrator, de esetleg az InDesign is ide tartozik. Aztán ott van az Eagle, na annak a nyílt forráskódú/ingyenes alternatíváját szeretném látni....

@Faszerkezet: egy parkettázó kisiparos azért kéri a pénzt, mert X órát dolgozott nekem. Világos az összefüggés az elvégzett munkája és az érte kapott fizetség között.

A szoftvergyártó, amelyik a program példányaiért kér pénzt, az NEM a munkáját fizetteti meg. Világos, hogy a program kifejlesztése miatt van költsége, és azt próbálja meg a másolás után járó bevétellel fedezni. De a tény, hogy nem azután jön a bevétel, amivel a munkája volt, mindig is konfliktust fog generálni. Ez a status quo csak úgy tartható fenn, hogy a gyártó külön erőfeszítéseket tesz (rendszerszinten nézve felesleges munkát végez) a terméke lemásolását megakadályozandó, és a lobbija meg kriminalizálja a termékét lemásolókat. Ez a teljesen érthető, de végül is meddő tevékenység felesleges, ha a gyártó NEM a másolásért kéri a pénzt (sőt, még profitál is abból, ha minél többen másolják a termékét). Én ezt innovatív dolognak tartom.

@tip: A gyártó egy darab szoftverért nem a teljes fejlesztési és egyéb (pl. forgalmazási, reklám stb.) költséget kéri, ezért nem jelenthető ki, hogy csak a másolást végzi el.
A termék kifejlesztési költsége szét van dobva a várható vevők között, ebből következően x darab vásárlás után kezd el pénzt keresni rajta.
Ha nem így lenne, akkor pl. a Windows 10 az első vevőnek néhány millió dollárba kerülne, a többinek meg 50 forintba. :D

@tip:

"Világos az összefüggés az elvégzett munkája és az érte kapott fizetség között."

A szoftvergyártóknál is teljesen világos, csak egyszerűbb és olcsóbb ellopni, és ehhez ideológiát gyártani, hogy ne kelljen leköpni önmagunkat a tükörbe, mert egy ócska tolvajok vagyunk.

"A szoftvergyártó, amelyik a program példányaiért kér pénzt, az NEM a munkáját fizetteti meg. "

De, pontosan azt teszi. Létrehozott egy terméket ami x összegbe kerül. Ennyiből a gépészmérnök mi a faszért kér el milliókat, hiszen miután kész a gépe, a fröccsöntött műanyagtermék csak 1 ft/db.

" Világos, hogy a program kifejlesztése miatt van költsége, és azt próbálja meg a másolás után járó bevétellel fedezni. "

Ha világos, akkor nem értem, hogy még mindig miért jelented ki, hogy a fejlesztő cég, csak a másolgatás után kér pénzt.

"a terméke lemásolását megakadályozandó, és a lobbija meg kriminalizálja a termékét lemásolókat."

Igen. Mintahogy te is szereltetsz zárat az ajtódra. Te is véded a tulajdonodat, ő is. A termékét lemásolók pedig önmagukat kriminalizálják. Egyszerű ezt elkerülni. Ne "lopd" el.

"ha a gyártó NEM a másolásért kéri a pénzt (sőt, még profitál is abból, ha minél többen másolják a termékét). Én ezt innovatív dolognak tartom."

Már megint ez a gyártó ezért kéri a pénzt. Nem nem ezért kéri.

Sokféle üzleti modell létezik. Az, hogy te mit, minek tartasz, az az érintett kérdésben indiferens.

@szaGértő: a gyártó nem csak másol, ez világos. De a nulla erőfeszítéssel elvégezhető másolás az, ami után a vevő fizet.

A szoftver számláján nem az áll, hogy X óra munkaidő szorozva órabérrel osztva felhasználók számával, hanem: 1 db másolat ennyibe kerül.

Ehhez jön még, hogy a szoftver, mint produktív eszköz terjesztésének korlátozása társadalmi szinten káros. Ugyanakkor a szoftver gyártójának jogos igénye van a munkája ellentételezésére. Amelyik gyártó ezt a két problémát összehangolva meg tudja oldani, azt én innovatívabbnak gondolom, mint azt, amelyik a múlt század 80-as éveiben megragadva tűzzel-vassal küzd a terjesztés ellen. Szerintem az elavult marketinggel küzdő gyártók vesztesként fognak ebből kikerülni.

Ennyi tudatlan, tökfej és még saját magát is becsapó embert se lehet máshol találni. Csak illegális szoftverhasználók között.

És hányan vannak akik lemásolnak valamit, aztán a mikor végre nem csillagászati áron lehet beszerezni akkor megveszi?! Ez nem kéne, hogy azt üzenje a fejlesztőknek, hogy túlárazott a cucc?

@CoolKoon: Bocsanat a pontatlankodasert! De a lenyeg, hogy a szabad szoftver a nyero. Nem kompromisszumoktol mentes, dehat melyik az?

@Ballib cenzúrázók réme 14:
@enpera:

Látom nehezen dől le a narancsos gát az agyatokról, de akkor újból, más szavakkal.

Amíg a programgyártók legfőbb csapásvonala az, hogy a nyaralásra szánt pénzemet évente leszedjék rólam, hogy abból ők mehessenek nyaralni, addig bizony minden megoldást megragadok a nyaralásuk elkerülésére.
Ezen kizárólag csak a szoftvergyártók tudnak változtatni, amint egy termék megvásárlásának és korlátlan idejű használatának a döntési joga átkerül hozzám, megveszem. Amíg a szoftvergyártó olyan szoftvereket gyárt, amik vagy megnehezítik, vagy korlátozzák a munkámat mert nem akarom lecserélni a tökéletesen használható, egyszer már megvásárolt programot egy ugyanolyanra mert nekik ez éri meg, addig bizony marad a fent említett verzió és a torrent szentsége.

De hogy megnyugodjon az egyszerű agyatok, volt már olyan készülékem amit úgy szállítottam le, hogy adott bekapcsolásszám után a program elszállt. Biztosan elérték már a megfelelő mennyiséget, mégsem jelentkeznek, hogy nem működik a kütyü. Ja, csak nem azért mert sem a szoftvert, sem a készüléket nem fizették még ki? Mik vannak. Szóval feleslegesen csináltok folyamatosan hülyét magatokból, mindkét oldal árnyaival tisztában vagyok, tisztességes üzleti feltételek mellett nagyságrendekkel több vásárló lenne, amíg a gyártó szarik a vevőre és a pillanatnyi haszonra hajt addig ne csodálkozzon ha divat a letöltés.

@tip: A kínai boltban a pólón sem az áll, hogy anyag 20 forint, munkadíj 20 forint, szállítás 22 forint.
Hanem az, hogy 1500,-
Csak éppen nem tudod letölteni sehonnan.

@CoolKoon: Ha neked az a fennmarado 5-10% kell, akkor fizess szepen. Senki nem mondta, hogy ne hasznalj azt, amit akarsz. De nekem nem kell. Abbol, amit felsoroltal csak a ps-t ismerem. Sosem hasznalok ilyeneket es sokan vagyunkbmeg igy. nekem tobb, mint megfelel egy ubuntu mate, semmi illegalis nincs rajta, de egy fillerembe sem kerult. Es az en napi feladataimban szereplo teendokhoz eleg.

@szaGértő: pontosan, azért veszem meg, mert a másolás nem nulla költségű, ezért számomra nem éri meg.

Ahol egy nulla költségű munkáért (szoftvermásolás) kér valaki pénzt, az a modell halálra (de legalább is visszaszorulásra) van ítélve. Egyszerűen azért, mert hosszú távon széllel szemben a dolgunkat végezni nem hatékony. Csak végig kell nézni a trendeket a 80-as évektől napjainkig. Úgy gondolom, nem a levegőbe beszélek.

@Faszerkezet:

Két különböző dologról van szó, sokan ezt nem tudják felfogni.

Szoftverész legyárt egy szilvalekvárzsibbasztó programot, fejlesztés belekerül X egységbe. Teljesen jogos, hogy Y darabot el akar adni belőle, hogy visszajöjjön a fejlesztésbe ölt X egység. Ezen felül el akar még adni Z darabot, hogy haszna is legyen belőle.

Záksön, a világ erről szól, legyen.

A probléma, ami sokak értelmezési tartományát meghaladja:
Fejlesztő eladja az Y + Z darabot, majd ezen felül úgy írja meg a programját, hogy az Y + Z darabot megvásárlók kényszer hatására megvegyék tőle a program új, semmivel sem jobb verzióját, vagy fizessenek érte éves szinten nem kevés használati díjat. orbánkommunikátorok ezt karvalytőkének, multirablásnak, és a fene tudja még minek hívják, mégis ezerrel tapsikolnak ha egy szoftveres követi el ugyanazt.

Fentebb írta valaki, program tuti, dolgozik a felhőbe, és évente kell pengetni. Teljesen jogos, hogy megkeresték az ezt kiváltó megoldást.

Amíg a szoftvergyártók erőszakkal döntik el, hogy mit vegyek, milyen időközönként, addig marad a letöltés.

@elment az eszem mert belekezdtem: Ja, már ha véletlenül használható. Mert a Gimp pl. nem az. Meg egy csomó programnak nincs nyílt forráskódú (de még csak ingyenes) alternatívája se.

@elment az eszem mert belekezdtem:

Erről van szó. Ez a másik ami a narancsosok képességeit meghaladja. Van akinek elég a munkához egy alap oprendszer néhány ingyenes kiegészítővel, van akinek meg milliókat kéne szoftverbe ölni. Évente.

@KDNP a selejtek gyűjtőhelye: Én ehhez még csak úgy mellesleg hozzá tenném, hogy az Adobe cloud alapú megoldása a felhasználók/vásárlók ellen eddig elkövetett merényletek legnagyobbika. Nem bánnám, ha az egész céget bedöntené ez az arrogancia.

@CoolKoon: Nem hasznalok gimpet, de lattam mar. Hat amit en hasznalok az libre office, emacs, simple scan, thunderbird, hexchat es sok terminal. Valami kepnezegetom is van. Megnyitom a kepet es meg van nyitva. Eszemben se volt osszehasonlotani a sok penzert fejlesztett nagyagyukat osszehasonlitani az adomanyokbol es jotet lelkekbol epulo kicsikkel. De en meg nem talalkoztam olyan problemaval, amit ne tudtam volna megoldani. Es jatszani nem igen szoktam. En szeretem megtalalni az utat a celomhoz. De nem fizetek egy valag penzt egy olyan rendszerert, amit nem szeretek vagy egy olyan programert, ami ugyan mindent tud, de nekem kb az 5%-a kell. Keresek kettot,ami lefesi. Vagy irok egyet :P

"Vagy majd csodálkozni fog, ha hajnali három körül csönget pár puskás ember, és viszik a gépét."

Túl sok amerikai filmet nézett a blogger, senkire nem fog rámenni a rendőrség azért, torrentezett. De elképzelem, ahogy hajnal háromkor a TEK rátöri Pattanásos Ödönkére az ajtót, mert warezolt Office van a gépén :D

@szaGértő: A költségnek jelentős része a support. Ezt pl. lehet szolgáltatásként árulni. És ez sem olcsó.
Más része a kapcsolódó szolgáltatások hasznából fedezhető "szükséges befektetés". Érdekes, hogy a store amin keresztül "termékeket, szolgáltatásokat értesítenek" érdekes opció. Még akkor is, ha az app kapcsán is a szolgáltatásért fizetünk. De a hirdetési platform is érdekes.

A 20000 forintos Windows tabletek akkor jelentek meg, amikor megjelent 0 áron kínált Windows rájuk. És nem csak RT, hanem 8.1 és Windows 10 is. De tudunk más ingyenes kiadásról is. Viszont ezzel a Microsoft már bejött az ajtón. A kezdetben ingyen kapott Office 365re később sokan előfizetnek.

De van egy fontosabb szempont is. Az UWP irány. Az asztali Windowsra már megvett Appok telefonon is használhatóak lesznek. Ha több helyre jut el az UWP akkor több ilyen App lesz. Ezzel pedig az MS azt éri el, hogy a megvett appok nem feltétlenül droid / IOS felé terelik majd a felhasználókat.

Sőt a jó UWP appok kapcsán egyre nagyobb nyomás lesz a W10M választására. A jelenlegi üzleti felhasználókra fókuszáló, piaci részesedést látszólag feladó stratégia ezen a ponton bukik meg.

És azt is értjük, hogy pl az Android kapcsán az üzlet sem a "vedd meg a rendszert" alapon megy.

Nem véletlen a magáncélú (nem jövedelemszerzést célzó) filecsere dekriminalizációja a BTKban.

Na, akkor ide is jöhet egy FB kommentem, mert a posztíró több dolgot is figyelmen kívül hagyott:

Az a helyzet, hogy klasszikus értelemben véve ez tényleg nem lopás, mivel nem történik fizikai eltulajdonítás, csupán információ veszteségmentes sokszorosítása. A kiadó gépeiről, sem pedig a boltok polcairól, sem az online felületekről nem tűnik el a letöltött szoftver.

Julian Assange (wikileaks) hasonlatával élve: ha megnézed a melleted ülő az óráját a metrón utazva, az is lopás lenne, hiszen információt szerztél (a pontos időt). Éppen ezért mondja ő, hogy információt nem lehet lopni.

Magyarországon pedig külön pikantériája van a dolognak az Artisjus matrica miatt, amit minden adathordozóra kfizetsz, amit aztán a szerzői jogok tulajai között osztanak el, arra hivatkozva, hogy üres adathordozóra úgyis nagyarányban kerül illeglális tartalom, viszont ennek ellenére mégsem szabad warezolni, de kárt azért kifizeted.

Az a baj, hogy jelen jogi foglamak és rendszerek még nem igazán tudják lekövetni a jelenséget.

Sokszor lehetett hallani anno hírekben, hogy zene/film/játék kalózok mennyit kárt okoztak, és bemondanak valami bődületes összeget. Nos, ezt úgy számolják, hogy a letöltések/másolások számát felszorozzák a bolti árral. A posztíró is ezt teszi. Ha az emberek ezt megvették volna warez helyett, akkor ennyivel több csengett volna a kasszában, ugye? Hát a nagy francokat!
Mondjuk Pistike átlag magyar bruttó 210e-t keres, aminek a nettója kerekítve 140e. Mondjuk fenntart egy garzont, vesz bérletet meg kaját. Akkor is barátilag számolva marad 30-40 ropija. Ha azt mind AAA cím megvásárlására költi, akkor tud venni 2-3-at egy hónapban. Afelett bármennyit is tölt le, az nem valós kár, hiszen nem volt meg az anyagi fedezete rá. Tehát a kárként feltüntetett összeg valójában sokszorosa a valós piaci bevételi lehetőségekenek.

Igen, szerzői jog megsértése a másolás, de azért, mert a lobbi síra ki ezt a jogot magának (nem véletlenül csúfolják Miki egér törvénynek). Ha közgazdaságtanilag nézzük, akkor minden szerzői jog szűkös (azaz korlátozottan hozzáférhető) javakhoz kapcsolódott, mivel annak fizikai megjelenése volt (könyv, lemez, kazetta, VHS, CD, DVD, stb.). Az eltulajdonítás (köznyelvben: lopás) nem is a szerzői jogra, hanem annak a fizikai megtestesülésére vonatkozik (tehát, ha ellopok egy könyvet, akkor az más már nem veheti meg, ergo a bolt és közvetetten a szerző is károsodik. Ugyanez pl. egy koncert esetében az, hogy a férőhelyek korlátozottak, tehát, ha belógok, valaki kiszorul; bliccelés dettó). A szerzői jogot úgy sértették meg, hogy pénzért sokszorosították. Tehát volt fizetőképes kereslet, csak a pénz nem a jogos tulajdonoshoz vándorolt, az adóügyi kihágásokat nem is említve.

Ezzel szemben a digitális tartalmakba ott törik bele a jog bicskája, hogy szűkös javakra értelmezhető szabálykörnyezetbe próbálja beleszuszakolni, holott a szabad- és közjószág tulajdonságainak nagy részével rendelkezik. Egy szűkös jószág esetében azért van a terméknek ára, mert a vásárlók egymással versenyeznek annak elfogyasztásáért. A "fogyasztó" névben is benne van, hogy a termék ennek hatására elfogy (azaz fizikálisan amortizálódik, megsemmisül).

Digitális tartalmak estében ennek a versenynek nincs értelme, hiszen:
1. olyan „mennyiségben” vannak jelen (végtelen), hogy minden rájuk irányuló igényt képesek kielégíteni,
2. az egyik fogyasztónak okozott hasznosság nem csökken azáltal, hogy több fogyasztó osztozik rajta.

Ennek az ellentmondásnak a feloldására több lehetőség is van:
- a digitális tartalomhoz kiegészítő szolgáltatás/termék jár, ha meveszed legális forrásból (pl. PipBoy, Batman figura, stb.)
- közösségi finanszírozás (Kickstarteren több anno elhalt játék vagy folytatás tudott elindulni)
- vásárlóra bízott ár "mennyit ér neked?" alapon (lásd: volt egy - azt hiszem - Radiohead album, amit a zenekar tett így hozzáférhetővé, ajánlott árral, aminél többen is magasabbat fizettek)

Sajnos megfigyelhető, hogy a warez leginkább ott jelentkezik, ahol a diszkrecionális jövedelem szintje a játékok árához képest alacsony. Itt jön elő a fentebb is említett ellentmondás, miszerint itt történik a legnagyobb károkozás, holott, ha összeadnánk az összes, Kisbéla által letöltött cucc árát, kijönne, hogy a család 10 éves összjövedelme bruttóban sincs annyi. Illetve azt sem méri senki, hogy a sok letöltött cucc hány százaléka van osztási arány miatt seedelve (valójában nincs is feltelepítve), vagy törlődik le félóra játék után "Ezegyfos!" felkiáltás kíséretében, vagy lesz ottfelejtve a vinyón, mert most "vicserhármazokmajdutána", hogy pár hónap múlva helytakarékossági szempontok által vezérelve az örök enyészeté legyen...

@elment az eszem mert belekezdtem: "Ha neked az a fennmarado 5-10% kell, akkor fizess szepen." - Vagy nem. És mivel nincs cégem, így jogállamban senki nem törheti rám az ajtót vélt vagy valós kalózkodás miatt.
"Senki nem mondta, hogy ne hasznalj azt, amit akarsz." - Sajnos a minőségi munkához muszáj kompromisszunokat kötni....
"De nekem nem kell. Abbol, amit felsoroltal csak a ps-t ismerem. Sosem hasznalok ilyeneket es sokan vagyunkbmeg igy. (...) Es az en napi feladataimban szereplo teendokhoz eleg." - Hát, jó neked. Viszont próbáltál már egy kicsit bonyolultabb (pl. több táblázatot, űrlapot, grafikont stb. tartalmazó) .doc fájlt OpenOffice Writer-ben megnyitni? Szerintem nem....

@KDNP a selejtek gyűjtőhelye:

Elmondom hol csúszol el.

Indiferens, hogy milyen feltételekkel vehetsz meg egy adott programot. Az, hogy szerinted ez a fajta hozzáállás a gyártó részéről nem etikus, nem célravezető stbstb, még nem jogosít fel téged arra, hogy ellopd a termékét.

Röviden, ha holnap az audi kitalálja, hogy ő motor nélkül adja az autóit, úgy, hogy mindegyik utastérbe beleszarik és ezt a konstrukciót 50.000.000 ért lehet tőle havonta bérelni.... Tökmindegy, mert nem jogosít fel arra, hogy ellopd az audit.

Ha úgy gondolod, hogy szerinted valami számodra előnytelen, vagy túlárazott stbstb, akkor nem veszed meg. Nem kötelező autocad-et venni.... Lehet venni nagy papírokat meg vonalzókat terebéjes íróasztallal.

Tovább tart? tovább...
Szopás? Bizony az.

@xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx: Az igaz de pont hasonlok miatt van mostanaban eleg sok per kinai cegek es nagy automultik kozott, mert eloszeretettel masolnak le nagy autogyartok modelljeit aztan forgalmazzak oket. Ezzel azert mar kart okoznak a gyartonak. Szoval nem olyan fekete feher ez az egesz
En se szeretek fizetni kulon programokert. de teny hogy akik meg azt keszitettek abbol szeretnenek ellni. Mas kerdes hogy ezt valahogy rendezni kene mert anno pl mikor meg megjelent a win95 olyan loveba volt hogy egy atlagos hulyegyerek user nem engedhette meg maganak legalis verzioban. Persze azota sokat valtozott a vilag es ezek ara is joval elfogadhatobb let. Persze jobban tetszik a MAc modellje ahol kapod a vashoz a programot is de ugye azt a microsoftnak nehez lenne kovetni mert nem igen gyart vasat. De teny hogy afele kezd menni a vilag hogy a program maga legyen igyenes aztan bizonyos funkcionalitasokert kezdenek el penzt kerni.

@CoolKoon:

Ez sem teljesen tiszta, hogy mi a ráció abban, hogy egy 30-40 kByte-os anyagot valahol Kuala Lumpurban tárolok egy szerveren, hogy a kert végéből is hozzáférhessek a munkahelyi levelezéshez vagy akármihez. Hidegrázásom van attól, hogy a munka anyagaimat olyan helyen tároljam amihez kell vagy 20 szolgáltató átjárója.

@CoolKoon: Valoban nem. Azzal sem dolgozom. Dehat kinek mi kell. Viszont hozza kell tegyem, hogy ha annak a penznek a felet, amit az msofficra kolt az ember felajanlana a loffice-nak vagy az openoffice-nak, akkor mar ok is tarthatnanak ott, mint az ms. Sot. Es megmesszebb megyek. Legyen a max a msoffice aranak fele, de mindenki, aki hasznalja, kuldjon mondjuk 5$-msofficefele$ kozti penzt nekik. Szerintem mar azzal is revbe erne a dolog. Es azt hiszem azert 5$-10$-15$-t siman meger az a program. Mindenki mindent ingyen akar. Ha letoltok egy 'libre' programot, es tetszett, akkor siman kuldok egy kis penzt nekik, mert tamogatom azt a modellt, hogy annak fizetek es annyit, akinek es amennyit eppen megengedhetek magamnak. Es, ha ezzel ok rettento penzt sporolnak meg nekem evente, akkor nem atallkodok tobbet is fizetni erte. Es igy mindenki boldog.

@Faszerkezet: Az Audi ellopása és a szoftver lemásolása baromira nem ugyanaz. Ezeket az összehasonlításokat ideje lenne már elfelejteni.

@Faszerkezet:

Nincs semmiféle elcsúszás. Ha az Audit megveszem motor nélkül, akkor tisztában vagyok minden következményével.
Szoftver ügyben ott csúszol el, amit már leírtam pont Audival, az autó és az út viszonyával. De megtalálhatod a HP vs. win7 viszonylatban is fentebb.

Leírom újból:

A probléma az, amikor megveszek valamit, aminek a használata múlik a szoftvert készítő cég üzleti etikáján, valamint múlik a szoftver alá hardwert gyártók fejlesztésein, mivel a kettő együttes működésére van szükség, amit mindegyik fél önhatalmúlag bármikor megváltoztathat, és ennek köszönhetően a megvásárolt és kifizetett termékem onnantól kezdve nem használható. Egy kalap szart nem ér.
Ez a baromi nagy probléma. Egy-két esetben még benyeli az ember de amikor már rendszeressé válik az ilyen fajta lehúzás, akkor a normális ember feltúrja a torrent oldalakat, és telibe szarik onnantól az összes szoftvergyártóra.

@CoolKoon:

Pont ezért írtam, hogy a felhasználói igények 90-95 százalékában tökéletesen megfelel pl. a Gimp, de lehet használni még az újabb Kritát is. Ha neked nem felel meg a Gimp, akkor nem átlagfelhasználó vagy, hanem -- teszem-- profi felhasználó, aki pénzt keres a FotóBolt használatával. Erre írtam, hogy ilyen profi felhasználók kitermelik a FotóBolt nyereséges használatához szükséges befektetést.

Mégegyszer: az igények túlnyomó részéhez teljesen felesleges egy profi nagyágyú használata, az átlagfelhasználó képeket méretez, vág, talán színegyensúlyt is állít be, de ez már nem tipikus. Effektezésekhez és még naygon sok feladathoz ideális a Gimp.
Nyilván nyomdai felhasználásokhoz már kevés -- de nem is erre tervezték. Mindazonáltal nem kizárt az ilyen irányú fejlesztése.

@SnakeHipsBoy:

Alapvető hiba.... digitális tartalom != digitalis tartalom.

sok esetben a szoftver nem végtermék hanem a végtermék előállításának egy eszköze, ami már viszont véges lesz.

Mondok egy példát. -

Ha ma, Európában jó minőségben, gyorsan stbstb akarsz tervezni mondjuk faházakat /ahol a végtermék maga a faház fizikailag a szoftver csak egy ellőállítást segíytő, gyorsító ESZKÖZ/ akkor úgy kezded, hogy vásárolsz egy Acad Architecturalt 2009-ben ez 1,4 millió volt, és veszel hozzá egy hsbcad plugint az 4 millió volt.

Tehát, 5,4 mikulást befektettem úgy, hogy egy huncut vasat nem kerestem. /Direkt ne beszéljünk az egyéb feltételekről/ ennek e befektetésnek a megtérülését a végtermékben tudom visszahozni.

Namost aki ezeket miond megkrekkeli, letölti stbstb, annak logikusan a végtermék ára olcsóbb lesz. piacképesebb lesz stbstb.

Magyarán a program hasznossága, pontosan nálam fog negatívan jelentkezni aki jogkövető módon lelicenselt mindet.

Magyarán amit mondasz az nem áll meg olyan dolgoknál ahol digitális tartalom nem a végtermék.

/És ha jól sejtem, ahol ezt olvastad ott is a szellemi termékekre vonatkozott mint zene, film stbstbstb/

@KDNP a selejtek gyűjtőhelye:

Dehogynem csúszol el, csak nem veszed észre.

Erről beszéltem. Tökmindegy, hogy ők mit csinálnak. Fejre is állhatnak.... Téged ez akkor sem jogosít fel arra, hogy ellopd a terméküket. Neked 2 választás adódott ebben a történetben. Megveszed avagy nem veszed meg.

@Válasszunk: blablabla. sok üres fecsegés érdemi tartalom nélkül.
konkretizáljuk: internet szolgáltatónál dolgozom. el lehet húzni a francba a pénztárcámból.

a btk idézeted majdnem jó, csak hiányos. tegyük még hozzá a szerzői jogról szóló törvényből is az idézetet:
"35. § (1)88 Természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem vonatkozik az építészeti műre, a műszaki létesítményre, a szoftverre és a számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázisra, valamint a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítésére."

amit idéztél a btk-ból, az azt mondja, hogy ha van jogod az szjt szerint, és azt megsértették, akkor ennyi a büntetés. az szjt szerint a magáncélú másolás nem sérti a jogaidat, ezért a filmek magáncélú másolására nem vonatkozik a btk 358-as paragrafusa, a szoftver viszont explicit kivételként benne van az szjt 35. par. 1. bekezdésében, tehát ott nincs magáncélú másolás.

szép próbálkozás volt, de nem jött be.

@Ylim: "A szoftverfejlesztő egy valamit tehet, olcsóbban adja a terméket. Pl. egy 1000 Ft-os szoftvert adjon 100-ért. Valószínűleg nem csak 10x többen veszik majd meg, így a haszon is magasabb lesz és a hiszti is csökken. "

Ez mekkora marhaság...

Egyrészt ha 0 forintnál többe kerül, akkor aki lewarezolná, az le is fogja warezolni.

Másrészt nem adsz el 10* annyit, mert a szoftver nem olyan, hogy valaki vehessen belőle ötöt is, és akkor annak 5* olyan jó lesz, se nem olyan, hogy olcsóbban az is megveszi, akinek nem kell.

Harmadrészt ha 10* annyi vevőd van ugyanakkora haszon mellett egy bonyolult termékre, akkor igazából szarul jártál, mert a support, disztribúció, stb. tevékenységed is 10* akkora lesz, 0 haszonért.

@SnakeHipsBoy: +1

@KDNP a selejtek gyűjtőhelye: "Hogy az egyszerű agyad is értse, egy nyomtató vásárlása után kénytelen az ember beruházni egy majdnem 4-5-ször annyiba kerülő oprendszerbe, hogy használható legyen a szarjuk."

Ahelyett, hogy vennél egy másik nyomtatót, atyám :D Te direkt vagy ilyen hülye? Gombhoz veszed a kabátot is?

@Válasszunk: " Mégis ez a szerzői jog logikája, erre hozták le a törvényt: Az előadó az ő nyereségükből részesüljön.": mégegyszer: a szerző nem a könyvkiadó nyereségéből részesül. Ez egy technikai részlet, hogy a könyvkiadó fizeti be a jogdíjat, mert így tűnt egyszerűbbnek a jogalkotó szerint. Te, mint vevő, befizeted a könyv előállításának költségét, a szerzői jogdíjat és a kiadó + kereskedő nyereségét a boltban. A kiadó a bolti megrendelések alapján tudja az eladott darabszámot, ez alapján pontosan meg tudja mondani, hogy mennyi jogdíj jár a szerzőnek. A kiadó nyeresége azután keletkezik, ha a költségeit, mint például a jogdíj, levonta a bevételből.

"az ehhez szükséges szellemi terméket pedig a szolgáltató finanszírozza": na mégegyszer: ez marhaság. a netszolgáltatónak nincs annyi bevétele, hogy bármiféle szellemi terméket finanszírozzon. ezt hitte ez a kormány is, két esetben is olyan szabályt alkotott, akart alkotni, ahol a szolgáltatói bruttó bevételnél több kiadást, adót pakolt volna a szolgáltató nyakába. az ostobenkó idiótája nem gondolta végig, hogy 100 forint bevételből nem lehet 1000 forint adót és egyebeket megfizetni. szerencsére mindkét húzása megbukott, különben ma nem interneteznél itt (se).

@CoolKoon: "És bármennyire is szeretnék az elkenkezőjét elhitetni velem, a zárt szoftver szintén az enyém, ha megveszem.": a vásárlással te a szoftver egy példányának felhasználási jogával rendelkezel. A szoftver nyilvánvalóan nem lehet a tied, mert akkor hogyan adhatná el másnak is? A szerzői és szomszédos jogok közül a szerzőt megillető jogokról nem lehet lemondani a magyar törvények szerint, csak a vagyoni jellegű jogokat lehet átruházni.

@Faszerkezet:

Amennyiben felvilágosítanak mindenről. Abban a pillanatban, hogy valami háttérsunnyogással ellehetetlenítik a megvásárolt termék használatát, sajnos lehetőséget adnak arra, hogy én is pontosan ugyanolyan szemét sunyi legyek.
Ezért nem csúsztam el, mert nem vetted figyelembe, hogy megveszem, aztán átbasznak.

@tip: ez alapján az érvelés alapján az, hogy az audi épített gyárat, gyártósorokat, kutatóközpontot, abban kifejleszt új motorcsaládokat, azt neki máshonnan kellene fedezni, nem az autó árából? balalajkázzanak az irodaház előtt a parkban?

értem én, hogy közgazdaságilag a termék ára a határköltség kellene, hogy legyen, de ez nem működik.

"És mivel nincs cégem, így jogállamban senki nem törheti rám az ajtót vélt vagy valós kalózkodás miatt.": de, rádtörhetik. csak a rendőrség nem akar minden szoftvertolvajt börtönbe zárni, mert akkor kb. minden település mellé építhetne egy ugyanakkora börtönt. jelenleg a szoftvertolvajok azért ússzák meg a büntetést, mert túl sokan vannak, ami már kezelhetetlen mennyiség. ezért csak a nagyon kirívó eseteket büntetik.

@Az apokalipszis lovasa:

Te nem megjátszod, tényleg ennyire hülye vagy. Miért vegyek egy másikat? Ott van, a leírása alapján alkalmas, azért vettem meg. Mi a biztosíték arra, hogy bemegyek a boltba, ezt visszavetetem, ha visszaveszik, oszt viszem haza a következőt és azzal is próbálkozok egy sort.Te nagyon hülye vagy.

---------------------------

Megizélhetné a blogmotor gyártója a retkes anyját ezzel az időbaromsággal. Tökéletes példa erre az egész topikra.

@Bambano: téves analógia, az autót nem lehet költségmentesen lemásolni.

Lásd még: @SnakeHipsBoy id. mű.

@KDNP a selejtek gyűjtőhelye:

Nem. Amennyiben így történt, akkor élhetsz jogorvoslattal, feljelentheted őket stbstbstb..

Semmi nem jogosít fel téged arra, hogy ellopd a terméküket a jövőben, mert kibasztak veled.

@É2I: Azert nezd meg az OEM licenseket, mert az szerintem olcsobb

@tip: korrekt analógia, aki azt mondja, hogy a szoftver ára legyen nulla, mert ennyibe kerül az n+1. példány előállítása, az nem akarja felosztani a központi költségeket. de akkor miből fogják kifizetni?

@elment az eszem mert belekezdtem: a különbség az az ingyenmókolós dolgok meg a drága, profi alkalmazások között, hogy ha az adott alkalmazással dolgozni akarsz, esetleg pénzt is keresni, akkor bezony több nagyságrenddel hatékonyabbak bármilyen ingyenes cuccnál - igen, ahogy CoolKoon is említette, gimppel is lehet tök profira retusálni egy képet, mondjuk képenként öt-hat óra megfeszített munkával. No most ha mondjuk te egy divatlapnak, vagy divatportálnak dolgozol, és naponta kellene retusálnod kb 40-50 képet, akkor gimppel nagyon hamar beleállnál a földbe. A fotóbolt meg azt a melót, amit öt-hat óra alatt csináltál gimppel, megoldja három kattintással.

@Válasszunk: nagyon sok éve warezolok, csak játékokat.
Régen nem volt pénzem, viszont volt időm: sok játék, ingyé',
Na már pénzem van, időm nincs: pár játék, fizetve.

DE még a mai napig is először letöltöm, kipróbálom, és ha tetszik, megveszem.
Ezen felül a régi (10-15-20!) éves kedvenc játékaimat is mind megvettem, hiszen ma már a steam-en és a gog-on ott van mind, sokszor fillérekért.

@Bambano: téves analógia. Rengeteg szoftveres vállalkozás van, amelyik a kérdésedre ragyogó választ ad. Ők a termékük szabad terjesztésében érdekeltek.

@KDNP a selejtek gyűjtőhelye: utóbbi (i'buzi), azok a rosszabbak, mert a linuxosok értenek is a gépeikhez, de ezek tényleg segghülyék, az egéren a 2 gomb is összezavarta őket, egyiket le kellett venni.

@Void Bunkoid: ez azt jelenti csak, és nem többet, hogy a TE SZAKMÁDBAN jobb a pénzes cucc, mint a gimp. például az én szakmámban nem jobb, nem is tudok olyanról, hogy ms termékeket használnának.

@tip: egyetlen vállalkozást sem ismerek, ahol a termék ingyen van. se szoftverest, se mást. ahol a termék ingyen van, az a szeretetszolgálat, de az más tészta.

akkor lehet azt hinni, hogy vállalkozásban a termék ingyen van, ha rosszul azonosítod a terméket. például a guglinak az android nem terméke, a guglinak a hirdetési rendszer a terméke. az android egy eszköz, melléktermék, hogy minél több terméket, hirdetést tudjon rádtukmálni. szemben az ms-sel, ahol az os meg az office volt a termék, és mostanában, Satya óta, kezdenek szemléletet váltani, hogy az os eszköz és szolgáltatásokat adnak el termékként.

@Bambano: az persze lehet, hogy a költségmentesen másolható szoftver egy rossz termék.

@Void Bunkoid: Ertem, amit irsz es amikor CoolKoon irta, azt is ertettem, mitobb, meg csak nem is vitatkoztam vele. En nem mondtam azt, hogy a gimp jobb, mint a photoshop, csak azt, hogy otthonra jatszani eleg. Aki penzt akar keresni, az invesztaljon be. Tort szoftverrel ceget vinni eleg para. Tort szoftverrel feketen penzt keresni... hat vegulis ez Magyarorszag, valoszinuleg barkinek elmeseled osszepacsizik veled. Vagy feljelent. De ok meg leszarjak. De pl kifizetsz egy valag penzt egy szamlazo programert. Kezdo, hobbistakent ket nap alatt irtam egyet a nejemnek mert kellett a vallalkozasahoz. Nemtom mennyibe kerul egy profi. Meg se neztem. Persze a photoshop az mas. Azt senki sem irja meg otthon, mert epp raer. Mindegy is, a lenyeg csak az, hogy ha feketen hasznalod es lebuksz, akkor az lehet, hogy tobbe kerul neked, mint amennyit a megsporolt idovel kerestel. Es a photoshop zsebe helyett a gimpet is lehet tomni es akkor az is javulni fog. Persze ahhoz ido kell.

@SnakeHipsBoy: eddigi legnormálisabb komment :) +sok!
A vége a legjobb, maximálisan tipikus gamezwarez helyzet.

@Firestarter.18: Azt talán nem, de a zsarolóleveleket állítólag már Németországban is küldözgeti a "szerzőijog-védő" maffia, ami pedig már elég közel van hozzánk....

@tip: Nem vagyok egyertelmuen a fizetos szoftverek partjan se, de amiket te irsz az totalis hulyeseg, mar ne haragudj. Most, hogy mit irnak neked a szamlara az egy dolog, de 10 ev pluszos arazasi manageri tapasztalattal (ebben volt szoftverceg is) mondhatom neked, hogy de a szoftver eseteben is ugy epul fel az ar, hogy abban benne vannak a koltsegek is, ami jelenti az emberi a targyi a kornyezeti koltsegeket majd ezeket valamilyen szinten leosztod egy varhato vevokozonseggel. HA ez alatt vagy eladasban akkor buksz ha e folott akkor nyersz.es Akkor elkezdhetsz mar akciozni es egyebek.
Szoval ezt a masolast fizeted meg, mert azt irjak ra a szamlara dumat, en nem hangoztatnam a helyedben mert csak rad vet rossz fenyt.

@ZX: Nem biztos. Tobb modellt is kovethet egy ceg az arazasanal.
Lasd peldanak a Szifon telefonok. baromira tul vannak arazva, megis tomegek olik egymast hogy mar az elso napon megvehessek. Ha lejebb vinnek az arat tuti tobben vennek ez igaz de lehet margin mar nem annyi lenne es elveeszne az a presztizsertek ami sok vevonek kell. Mert igy ok elmondhatjak hogy nekik szifonjuk van. DE ha minden embernek szifonja lenne pont ezek a veveok partolnanak el toluk .

Igen, az elkészült szoftvert a készítő csak másolja. Azért ne kérjen pénzt! csak az első példányért!
Osztán nagy fiam, a játékboltban sorakozó 1000 db tökegyforma Dzsíájdzsó figuráért mi a retkes mezítlábért kér a gyártó darabonkénti árat? Hiszen az a nyomoronc fröccsöntő gép annyit nyom ki magából, amennyit nem szégyell.
Ennyi agyhalottat...

@elment az eszem mert belekezdtem: "Nem hasznalok gimpet, de lattam mar." - Én se, mivel azzal dolgozni kimondottan rabvallató munka lenne. Ami annak fényében, hogy évtizedek óta létezik egy Photoshop, egy Paint Shop Pro, egy CorelDraw stb. kimondottan szomorú. A jobbaktól tanulni ugyanis nem szégyen.
"Hat amit en hasznalok az libre office" - Ja igen, el is felejtettem, hogy az OpenOffice kegyvesztett lett az Oracle suttyóskodása miatt. A fenti bejegyzésem viszont simán vonatkozhatnak a LibreOffice szövegszerkesztőjére is.
"emacs (...) es sok terminal" - Ja persze, ezzel felvághatnék én is, csak hát azért valljuk be, hogy azért nem ez az általános....
"Valami kepnezegetom is van. Megnyitom a kepet es meg van nyitva." - Ja. Nekem is. Úgy hívják, hogy IrfanView. Igaz, hogy csak Windows-on fut, de cserébe gyorsabb és sokrétűbb mint a Windows szar beépített képnézegetője (+a Paint együttvéve). Azóta van ez így, amióta az ACDSee fejlesztői eldöntötték, hogy bloatware-t csinálnak a programjukból (nem tegnap volt).
"Eszemben se volt osszehasonlotani a sok penzert fejlesztett nagyagyukat osszehasonlitani az adomanyokbol es jotet lelkekbol epulo kicsikkel." - Hát pedig a "használj ingyenes/nyílt forráskódú alternatívákat" típusú kijelentésekkel lényegében ezt tetted.
"De en meg nem talalkoztam olyan problemaval, amit ne tudtam volna megoldani. (...) De nem fizetek egy valag penzt egy olyan rendszerert, amit nem szeretek vagy egy olyan programert, ami ugyan mindent tud, de nekem kb az 5%-a kell. Keresek kettot,ami lefesi." - Ja, mert vsz. nem kell néha NYÁK-ot tervezned, kiadványokat készítened, műszaki rajzot csinálnod vagy csak simán rajzolnod. Lényegében a high tech-en belül az informatikát kivéve nincs egyetlenegy olyan terület se, amelyben a legfontosabb alkalmazásokat ki lehetne váltani valami ingyenes alternatívával (ahogy a kreatív szakmákban se). Még kettővel se.
"Es jatszani nem igen szoktam." - Mások viszont igen. És ha nem Ubisoft a játékfejlesztő neve, néha még meg is veszik a játékokat (főleg ha akciósak).
"Vagy irok egyet :P" - Ja. Photoshop-alternatívát csuklóból. Persze.

@KDNP a selejtek gyűjtőhelye: "Ez sem teljesen tiszta, hogy mi a ráció abban, hogy egy 30-40 kByte-os anyagot valahol Kuala Lumpurban tárolok egy szerveren, hogy a kert végéből is hozzáférhessek a munkahelyi levelezéshez vagy akármihez." - Annyi, hogy ezért a cég több pénzt tud rólad legombolni, hiszen tárhelyet is biztosít.
"Hidegrázásom van attól, hogy a munka anyagaimat olyan helyen tároljam amihez kell vagy 20 szolgáltató átjárója." - Nekem is.

akik szerint a szoftverért nem kell fizetni, mert csak másolat, azoktól kérdezném:
1. van-e mobiltelefonod? fizetsz érte? miért? semmit nem hozol el a szolgáltatódtól, minden ott marad neki (oké, ha részletre vetted a mobilod és még tart a hitelidőszak, az kivétel).
2. van-e nálad áram? fizetsz érte? miért? ugyanúgy mennek vissza tőled az elektronok az erőműbe, mint ahogy eljöttek onnan.

@Bambano:

Sokkal egyszerűbb példa.

Miért nem ingyenes a tömegközlekedés? A szerelvény ígyis odamenne, épp akkor.... Kár nem éri a szolgáltatót, hiszen ha nem lehetne ingyen bliccelni, akkor nem utaznék.

A busza is megmarad. nem hozom el. Pont ugyanannyi busza marad, mint utazás elött.... stbstb... Ideológiát mindig lehet találni.... :)

@elment az eszem mert belekezdtem: "Viszont hozza kell tegyem, hogy ha annak a penznek a felet, amit az msofficra kolt az ember felajanlana a loffice-nak vagy az openoffice-nak, akkor mar ok is tarthatnanak ott, mint az ms." - Ugye ha a nagymamámnak.... Én azért emlékszek az OpenOffice körüli balhéra. Ott is az volt a gond, hogy volt egy fő szponzor (konkrétan az Oracle), aki egyesek szerint túlságosan is bele akart pofázni a fejlesztés menetébe. Akárhogy is, ha számottevő haladást akarna egy ilyen (nyílt forráskódú) projekt, akkor a kis adományok nem lennének elegendőek, kéne egy nagy szponzor. Az meg valószínűleg diktálna is mellé, nem is kicsi.
"Ha letoltok egy 'libre' programot, es tetszett, akkor siman kuldok egy kis penzt nekik, mert tamogatom azt a modellt, hogy annak fizetek es annyit, akinek es amennyit eppen megengedhetek magamnak. Es, ha ezzel ok rettento penzt sporolnak meg nekem evente, akkor nem atallkodok tobbet is fizetni erte. Es igy mindenki boldog." - Na akkor most hadd meséljek el egy sztorit, ami egy meglehetősen népszerű nyílt forráskódú szoftver kapcsán esett meg velem. A cég többek között böngészőt, levelező programot (meg még más, kisebb alkalmazásokat is) fejleszt. Na most történt egyszer, hogy felfedeztem a böngészőben egy hibát: ha a beállításokban a "Show my windows and tabs from last time" indításkori opciót jelölöm be, kilépésnél nem kérdezi meg, hogy tényleg be akarom csukni-e az összes fület, még akkor se, ha beállítom, hogy kilépésnél MINDIG kérdezzen rá, hogy be akarom-e csukni, ha több fül van nyitva. Annak rendje és módja szerint írtam is a fejlesztőknek. A választól viszont azt hittem, az agyam eldobom: lényegében kijelentették, hogy ezt a hibát NEM fogják kijavítani, és különben is "it's not a bug, it's a feature". De hasonló arroganciával találkoztam a Pidgin (lánykori nevén Gaim) fórumán is, ahol egy ízben kijelentették, hogy a skin-elhetőséget lényegében leszarják, merthogy szerintük az egyáltalán nem fontos. És valami azt súgja nekem, hogy ha fizetnék a programért (küldenék nekik pénzt), akkor se lennének készségesebbek.

@Bambano: Látom a sorozatos bunkóságaidért nem sikerült elnézést kérni. De hazudnod sikerül.

Ugyanis az SZJT által adott felmentés miatt a BTK szerint már eleve nem sértheted meg más szerzői jogait a jogszerű szabad felhasználás esetében, vagy átalányjogdíjas esetben. Így ez esetben a BTKs kivételre nem lenne szükség.

A BTKs kivétel viszont pont vonatkozik MINDEN műre. Sőt az SZJTben nem engedélyezett elérési módra is.

Ezt a két paragrafus összevetésével magas is láttad, mégis valótlanságot állítasz azért, hogy a sok személyeskedő gyalázkodásod után úgy tűnjön igazad van. Az, hogy téged otthon a szüleid a "személyeskedj, majd ha elkapnak hazudj tovább" elvre neveltek nem jelenti azt, hogy ezt érdemes nyilvánosan előadni.

A megalapozatlan kinyilatkoztatásaidról pedig annyit, hogy nem, a könyvkiadó nem úgy szedte be ahogy mondtad. Hiszen a magáncélú másolás a korban a magánember számára elérhető MINDEN eszközzel SZABAD FELHASZNÁLÁS volt, és jogdíj mentes. Míg minden kereskedelmi felhasználás jogdíjas volt.

Azaz amit leírtál az itt is valótlanság. Méghozzá a korábbi bunkó beszólásaidat alátámasztó, olyan valótlan állítás aminek valótlan voltáról tudnod kellett.

Így kénytelen vagyok téged hazug, becstelen és bunkó embernek tartani.

@Faszerkezet: ezt a máv csinálja, rossz kérdés :P utaskilométer ritkítás miatt megszüntettek intercity vonatokat, de nagyon okosan nem párban. ennek az lett az eredménye, hogy hajnalban elküldik *ÜRESEN* az ic vonatot, mert az odafelé menő ic-t megszüntették, de a visszafelé jövőt nem, és visszajönni csak úgy tud, ha előtte odamegy :)

@CoolKoon: Ilyen lenyegtelen hibara nem fognak azonnal raugrani es javitani. Ha kifizetned a hiba kijavitasat, akkor keszsegesek lennenek, de valoszinuleg messze nem vagy abban a helyzetben hogy akar egy ilyen kis fejlesztest is ki tudnal piaci aron fizetni.

Egy kis pelda a valo eletbol: 1M+ projekt, folyamatos tamogatasi szerzodessel es ma kapja az ugyfel a tajekoztatast h 6-7 elismert management oldali hibara valoszinuleg soha nem kap javitast.

@Válasszunk: még mindig nem érted, hogy szoftverre nem vonatkozik a magánfelhasználás, így a szoftver másolása esetén szerzői jogot sértesz, és azért felelned kell.

ha kiveszem a hsz-edből a személyeskedést, más nem is marad. azt gondolsz rólam, amit akarsz, nem vagy abban a kategóriában, akinek számít a véleménye.

@CoolKoon: Eloszor is, ha idezel tolem, akkor ne hagyd ki a felet. Ugyanis amikor azt irtam, hogy ha valami nincs meg, akkor irok egyet, nem hencegesbol irtam, leven a tobbi hozzaszolasom valamelyikeben azt is leirtam, hogy hobbista kezdo vagyok. Es, ha ez nem lenne eleg, az utana kovetkezo hozzaszolasomban benne van, hogy "Persze a photoshop az mas. Azt senki sem irja meg otthon, mert epp raer."

Masodszor, nem ertem miert kardoskodsz velem, nem mondtam es meg csak nem is utaltam arra, hogy te hasznalj mast. Azt irtam, hogy az, aki akar, hasznalhat olyan programot, ami nem illegalis. Tervezz nyakot! Sosem csinaltam meg csak hasonlot sem, de azt csupa veletlenul tudom, hogy van kifejezetten ilyen program ingyen. Persze mivel gozom sincs rola, ezert megitelni nem tudom. De valakinek, aki nem ebbol el, el tudom kepzelni, hogy jo lehet. Mondok olyan peldat, amit meg tudok itelni. Van egy FreeCAD nevu program. En eppen CNC operatorkent dolgozom, de mivel tanultam CAD/CAM-et, idonkent igenybe veszem, hogy valami alkatreszt kitalaljak magamnak, ami segiti a munkamat. Semmi bonyolultat. Nos, bar az Inventorhoz es az EdgeCam-hez kepest kepest kisse szokatlan, a Catia-hoz meg hozza se szagolhat, siman es minden problema nelkul tudtam testmodellt csinalni vele, pedig meg csak beta verzios.

Harmadszor, belemehetunk programok pocskondiazasaba, de minek. Mondj egy szamot, mennyi apple, ms, adobe hibat vagy leszaromsagot mondjak? Sok van...
Es arra is rettento kivancsi lennek, hogy, ha irsz az apple-nek (vagy ms-nek, vagy akarkinek) egy levelet, hogy mit szeretnel a rendszerbe, akkor azzal mit fognak csinalni. Ugyanis ha szerintuk az nem fontos, vagy kivulesik az erdeklodesi korukon, vagy szerintuk hulyeseg, akkor ok sem fogjak neked beletenni, pedig azt hiszem abban egyetertunk, hogy oda aztan tejelsz rendesen. Es maximum egy kicsit udvariasabb lekoptato levelet kapsz. Szoval az ingyen programtol elvarnad azt, amit a fizetos sem ad, csak tole elfogadod. Erdekes...

De kar a szocseplesert. A dolog egyszeru. Mindenki azt hasznal, amit akar. En nem akarok tort programokat hasznalni, akkor sem, ha a masikkal egy kicsit tovabb tart a munkam. A szabad szoftverekben hiszek es egy olyanert szives oromest fizetek is, ha bevalt. Ennek nem csak az ingyenesseg az oka. De ez mashova tartozik. Akinek windows kell, hasznalja azt. Ha apple, akkor meg azt. Mindenki el tudja donteni, miert fizet vagy nem fizet. Te is azzal tervezel nyakot, meg shoppolsz fotokat, meg tudja banat mit csinalsz meg, amivel akarsz.

Es a vegere meg kell jegyezzem, hogy nem vagyok hajlando olyan oprendszerert meg penzt is adni, ami annak ellenere, hogy tobbszor megkerdezte, hogy frissitem e es erre mindahanyszor nemleges valaszt kapott megis feltelepitette a win10-et az en sajat gepemre. A gepet megvasaroltam es azt gondolom, hogy semmi joguk arra, hogy a szavam ellenere akar csak egy 0-t 1-re irjanak rajta. Amig talalok egy parancssoros linux disztrot, ami szabad, addig nekem nem lesz megegyszer a gepemen ms termek.

@Faszerkezet: Persze, üzleti felhasználásban más a helyzet, mivel szerzői jog által védett megoldással teszel szert profitra. Mondjuk ebben az esetben megoldás lehetne az "enyhébb" alapár + royalty konstrukció a szoftver készítőjétől.

@Bambano: Valóban. A hozzád hasonló útszéli hölgyek a kamionos véleményére adnak.

Az SZJT nem tartalmaz szankciót. Azt valóban megsérted a software letöltése esetén. Csakhogy itt nincs szankció.

A BTK viszont bizonyos esetekben kizárja a büntethetőséget.

Amire számítani lehet: Az SZJT megsértése esetén, mint bármely büntetőjogilag nem szankcionált jogsértés esetén polgári per. Ahol viszont a jog tulajdonosa amikor kártérítést kér akkor a kárát igazolnia kell. És itt már az ő magatartását is vizsgálják mennyiben oka a kárnak.

Az SZJT megsértése éppen annyit számít, mint mondjuk a PTK szavatossági szabályainak megsértése. Polgári per lehet belőle. Büntető kérdésben nem releváns.

Aki nem érti a jogszerű szabad felhasználás, az átalányjogdíjas magánfelhasználás, a törvény által előírt büntethetőséget kizáró ok, és a társadalmi veszélyesség hiánya (ami megint kizárja a büntetőjogi felelősségrevonást) közötti különbséget az te vagy.

A büntetőjogi felelősségre vonást ebből mindegyik kizárja.

Szabad felhasználásnak ott van jelentősége, hogy egyes hazug kommentelők szerint a könyvkiadók is csak "beszedik" a fogyasztótól a jogdíjat. Ez nem igaz. Mert könyvnél van szabad felhasználásos eset is. Zenénél is. Azaz "nincs mit közvetíteni" sok esetben. Software esetén a nemzetközi jog a backupot ismeri el szabad felhasználásnak. (Letöltésre nem jogosít) Nemzetközi jog által garantált jogokról van itt szó. Ezen a külföldi jogtulajdonos sem lepődik meg.

Közös jogkezelő általi jogosítás: Ezt bármely ország, bármely mű kategóriára bevezetheti. Software esetében nincs meg. De hogy a szórakoztató célú software a többi szórakoztató termékkel versenysemleges elbánásban részesüljön indokolt lenne. A közös jogkezelők általi jogosításnál már csak az adott ország joga, és a közös jogkezelő szerződési feltételei döntenek.

BTK általi dekriminalizáció: A másolás nem jogszerű. Csak éppen nem büntethető. A polgári perhez a jogtulajdonos nehezen szerez adatot, a kárát még nehezebben igazolná, ha nem vagy fizetőképes. Azaz szankció nélkül elkövethető, a társadalomra nem veszélyes törvénysértés.

Társadalomra való veszélyesség hiánya, stb.: Amíg nem volt dekriminalizáció, addig ezért született piszok sok felmentő ítélet warez ügyben. Itt a büntetőeljárás kapcsán volt költség (pl. ügyvéd), nem volt nálad a gép, kimentek a rendőrök, a felmentő ítélet után az államtól lassan járt kártérítés.

@É2I:
A fröccsöntésnél van nyersanyag és energiaköltség, amit a gyártónak kell állnia, valamint időfaktor az egység legyártására.

Ezzel szemben a szoftvernél ezek nem léteznek. Nézzük pl. a Steam-et: Felrakják a játékot, amit gyakorlatilag egyidőben végtelen számú felhasználó tölthet. Ahogy fentebb írtam is:

A dzsíájdzsó figurák korlátozott számban állnak rendelkezésre a boltban, tehát el tud fogyni (fogyasztás, ugyebár...), míg a digitális tartalom nem. Ezzel az árazás a keresletet ugyan befolyásolja, de sok értelme nincs, mivel a kínálat nem szűkös. A kínálat árrugalmassága így értelmezhetetlen, hiszen az első utáni újabb szoftver példány előállításához elhanyagolható erőforrás szükséges (katt, meg némi áram, aminek jó része a letöltőnél fogy). Ergo az olcsóbb ár növelné a keresletet, amit a kínálat azonnal és plusz befektetés nélkül követni tud. Túlkínálat nincs, hiány pedig nem lehetséges, és egyidőben kvázi akárhányan hozzáférnek, a hozzáférők száma pedig az egyén hasznosságérzezét nem csökkenti (mint ellenben pl. amikor sokan zsúfolódnak össze buszon, akkor is ugyanannyiba kerül a jegy, mint amikor kényelmesen le lehet ülni). Tehát a fogyasztó kvázi nem is fogyaszt a szó szoros értelmében. (Most tekintsünk el a szoftverek fizikiai adathordozós megjelenésétől, hiszen a warez sem a dobozos verzió eltulajdonítását jelenti.)

Ebből következik, hogy az ár, és így az illegális letöltésből származtatott kár a szerző/kiadó egyoldalú döntésétől függ. És azt szvsz elég magasra lövik be, és alacsonyabb árszínvonal esetén magasabb bevételekre tehetnének szert (lásd GOG).

Amúgy Magyarországon 2010-ről 2015-re 8 milliárdról 28 milliárdra nőtt a játékpiac, ami nem mondható rossznak. Világszinten pedig ennél durvábbak a számok. Ez a tény és az, hogy még mindig készülnek játékok, filmek, zenék, és egyéb digitális tartalmak, az azt bizonyítja, hogy kamu kárösszegek és a kiadók/zenészek/szoftverfejlesztők műhisztije ellenére a piac prosperál.

Abba meg már bele se menjünk, hogy a jótállás, szavatosság, és egyéb minőségbiztosítási és fogyasztóvédelmi területen hogyan muzsikálnak.

Segítek: szarul.

@Faszerkezet:
Ja, csak a vátozó költséget nem veszed figyelembe. A járatsűrítés növeli az összköltséget (üzemanyag, munkaóra, karbantartás, stb.). Egy szoftver előállítása nem kerül többe azért, mert 10000-el többen töltik le. Illetve a tömegközlekedés szűkös jószág (szolgáltatás), mivel korlátozottak a férőhelyek, valamint az igénybevevők száma szerint is nő az üzemanyagköltség. Abba pedig most ne menjünk bele, hogy monopolisztikus helyzetben van.
Szóval ez nagyon rossz példa.

De akkor a te gondolkodásmódod szerint, ha valaki ránéz egy órára, akkor fizetnie kellene az óra gyártójának/tulajdonosának/üzemeltetőjének jogdíjat a pontos idő információjáért cserébe? Az óra előállítűsa és üzemeltetése valóban pont ugyanannyiba kerül, ha senki sem látja, 1 ember nézi, vagy millióknak elérhető.

@Válasszunk:
A szoftver miért különbözik ennyire?

A jelenlegi törvénykezés a kiadói-szerzői lobbi eredménye. Amikor Walt Disney megalkotta Miki egeret, a szerzői jogi védelem 56 év volt. Ez pedig mindig úgy hosszabbodik, hogy jogutódok generációi tudjanak élősködni a nagy elődök művein. Abszurdum, hogy a 80-as évek videojátékait letölteni és emulátoron futtatni illegális, míg a gépek és szoftverek legálisan már csak használtan beszerezhetőek és semmilyen hivatalos támogatás (szavatosság, jótállás, szervíz) nincs rájuk.

Az vesse hát az első követ a kalózokra, aki maga is erkölcsileg feddhetetlen...

@SnakeHipsBoy:

"Egy szoftver előállítása nem kerül többe azért, mert 10000-el többen töltik le."

Egy busz előállítása sem kerül többe. Független attól, hogy hányan fogják használni. A fenntartása lehet több. Nah az éppúgy lehet több egy szoftver esetében is.

"De akkor a te gondolkodásmódod szerint, ha valaki ránéz egy órára, akkor fizetnie kellene az óra gyártójának/tulajdonosának/üzemeltetőjének jogdíjat a pontos idő információjáért cserébe? "

Szép csúsztatás.:) Ha te most eljössz hozzám és rápillantasz a legális windowsomra, mennyit kell fizetned bárkinek is??? Ha itt ülsz és nézed, használod, mennyit ród rád a gonosz szoftverlobbi meg a gyíkemberek????

Szoftverlopásnál nem ez történik. Kimarad egy kulcsszó. Példányosítás. Ezt az órás példádra úgy lehetne lefordíttani, hogy nekem van egy rolexem, te kiváncsi vagy mennyi az idő, akkor én készítek egy 100%-ban megegyező órát /Lemásolom, mint a programot/, és a jövőben azon nézegeted az időt. Nah akárhogyan nézem, ez ugyanúgy büntetendő.

@SnakeHipsBoy: Ha megnézed, akkor alapvetően a legtöbb mű kapcsán akkor keresel vele pénzt, ha magát a művel a fogyasztóhoz valamely szolgáltatás vagy termék részeként eljuttatod.

A filmmel a mozi, a tv, a videótéka, a Netflix, stb is így keres pénzt, de az is aki a DVD-t kiadja.

Az Office-vel, InDesign-nel, AutoCAD-del nem (csak) így keresel pénzt. Itt a software nem műalkotásként, hanem a termék előállításának folyamataként működik.

A programokra a játékok kivételével butaság volt a szerzői jogi védelmet ráhúzni. Inkább a technológiai eljárások esetében szokott megoldás lenne helyes. De a játékok esetén is értelmes lenne a kódot és a tartalmat elkülöníteni. De ugye nem így lett. Ennek pedig az okai nem a kiadókban keresendőek.

A szabadalmi védelem ugyanis sok hasonló konkurens fejlesztését is megfogná...

@KDNP a selejtek gyűjtőhelye: De hogy megnyugodjon az egyszerű agyatok, volt már olyan készülékem amit úgy szállítottam le, hogy adott bekapcsolásszám után a program elszállt. Biztosan elérték már a megfelelő mennyiséget, mégsem jelentkeznek, hogy nem működik a kütyü. Ja, csak nem azért mert sem a szoftvert, sem a készüléket nem fizették még ki? Mik vannak.

Tenyleg erdekes dolog. Normalis cegnel ilyenkor van szerzodes, teljesitesi igazolas es szamlazas. Ha nem fizeti ki a kiszamlazott teljesitest akkor nem tul nagy melo beperelni es ha mast nem felszamoltatni a ceget. Persze az is lehet hogy az olyan sufnicegeknel ahol a szakma selejtjet osszehordja a szel es meg a munkaeszkozt is lopjak a szamlazast is okosba megy egy kis adomegtakaritas remenyeben es csak bamban obegathatnak ha a piti szoftvertolvaj beszallitotol ellopja a piti tolvaj ugyfele a termeket.

Vigasztaljon az a tudat, hogy az ugyfeled pont olyan buszken vesz ket uveg sort a ellopott termek arabol mint ahogy te nyaralsz a lopott SWn megtakaritott penzen.

@Faszerkezet:
A buszok kapacitása véges, tehát, ha bizonyos létszámnál többen akarják igénybevenni, akkor több buszt kell legyártani. Itt fajlagos (nyesanyag, munka, stb.) költségek jelenzkeznek. Ez nincs a digitális tartalomnál.

Maradjunk is akkor a buszos példánál:
Egy 80 férőhelyes buszba be lehet szuszakolódni mondjuk 100-an, de akkor már az egyéni hasznosságérzet csökken, hiszen szardíniában tolonganak az utasok. A szoftver ezzel szemben egy olyan busz, amit elég egyszer legyártani, és mindegy hányan szállnak fel rá, mindig van ülőhely bőven, stb. Persze, ha valami elromlik, azt nem biztos, hogy ézékeli az összes utas, de ha elegen, akkor is elég egyszer kijavítani egy problémát. Mellesleg ezek mindig csak gyártásból fakadnak, hiszen a szoftver nem kopik el (a DOS pl. ugyanolyan pompájában futtatható ma is, mint 30 évvel ezelőtt).
Mivel a kínálat mindig annyi mint a kerselet (pl. iTunes-ról nem fogy el az mp3 x db letöltés után, mint a transzformersz a boltól) és egységnyi kínálatnövekmény nem növeli a költséget, ezért a bevételt pusztán az árszint és az a keresleti görbe metszéspontja adja. (Ez most nyilván a digitális tartalomra vonatkozik, annak fizikai megjelenéseire nem: DVD, BluRay, stb. Sőt, sokáig ez volt a warez előnye, hogy legálisan nem jutthattál pl. mp3-hoz, csak ha megvetted a fizikiai adathordozós változatot).
Viszont a keresleti görbe régiónként eltérő. Amerikában a 60-80 dodós járékárakat 90% kifizeti és 10% warezol, ez mondjuk Kelet-Európában vagy Dél-Amerikában mondjuk 30%-70%. Vajon miért? Nyilván a fentebb említett jövedelmi helyzet miatt.

Nézzük meg az eddigi legdrágább szóló játékot (a multiplayerre kihegyezetteket többen veszik meg, mert warezzal nem tudsz szerverre menni, vagy csak kalózra, de az nem az igazi). Ez a GTA5, amit 250 misibe (USD) telt lefejleszteni és megmarketingelni.
Eddig kb. 60 millió darabot adak el belőle kb. 60 USD áron. Ezzel a Rockstar 1 millárd USD profitra (nem bevételre, profitra!!!) tett szert. Most akkor el lehet gondolkodni az árazáson. Szerintem 20-30 USD-ért itthon is többen adták volna a fejüket vásárlásra, amivel azonos profit mellett több legális kópia lenne, netalántán még nőtt is volna a profit, mert arénylag többen ruháztak volna be rá, mint amennyivel olcsóbb lett volna.

De vissza a warez régiókhoz és a károkozás számításához:
Ha a 12 éves Pisike nem kap pénzt anyutól az új kóllofdutyira, és letölti, akkor azzal valóban 18e Ft kárt okoz? Tegyük fel, nem lehetne warezolni, akkor nem venné meg max szomorkodna a sarokban. Pistike nem fizetőképes kereslet. Hány ilyen eset van? Ha ezeket mind bevételkiesésként könyveli el a kiadó, akkor fals, lufi számot ad meg.

Ha ellopok egy könyvet vagy autót, azt el tudom adni, de a másolt szoftvernek nincs piaci értéke, hisz torrenten bárki hozzájuthat, ahogy én is. Tehát fizikai adathordozó esetén tulajdonjogot és nem szerzői jogot sértesz.

Érdekes, hogy a konzolok feltörése után nem fogyott kevesebb a játékokból, mint azelőtt.

Az órára rátérve: A windowos hasonlat a csúsztatás. Azzal, hogy nézem, amit csinálsz, nem jutok releváns információhoz, ugyanis a Win rendeltetése nem ez (nem kell az autóért sem fizetned, mert nézed, ahogy más vezeti). Az óráé viszont az, hogy ránézéssel megállapítsd az időt. Ami információ, és a pontos idő (mondjuk a Big Benen) korlátlanul hozzáférhető, függetlenül attól, hogy hányan nézik. És ugyanannyi az üzemeltetése, és nem kopik jobban attól, hogy óránként egyszer nézel rá, vagy bámulod folyamatosan.

Ezekkel nem azt akarom mondani, hogy legalizálni kellene a warezt, hanem azt, hogy nem olyan egyszerű, mint a fizikai eltulajdonítás esete, pláne, hogy a büntetés a kár mértékétől függ, és a jog még nem talált rá megnyugtató megoldást. És itt lásd a fenteb tárgyalt mikiegértörvény esetét is.

@telkoe: Igen ilyen is van. Jellemzően viszont ezeket a szoftvereket kevésbé lopják. Illetve az illegális másolathoz ezek a szolgáltatások nem járnak, így az "okozott kár" sem annyi :) Vagy példának ott a microsoft, akinek ugye sok termékét másolják. Tiszta Win7 beszart egy frissítéstől (állandó kékhalál, még csökkentett módban is) . Írtam nekik, hogy akkor most mi van? A válasz megjött 3 hét múlva: Ha nem sikerül csökkentett módban indítani akkor telepítsem újra. Ez ugye az a terméktámogatás amiért fizettem a program megvásárlásakor...
Egyébként használok SAP-ot, ott tényleg jól működik a támogatás.

"ha ezer forint értékű szoftvert ingyen megszerez valaki, akkor ezer forinttal kisebb lesz a bevétel, amin a fejlesztő és a forgalmazó osztozik."

Ez nem teljesen igaz.
Azok, akik amúgy nem vennék meg, nem okoznának bevételt, úgyhogy 1000 Ft ellopott szoftver valahány száz forint veszteség csak.

@gusthy1: Nincs annyi. Legalábbis ha a freemium statisztikákból indulok ki, akkor nincs. Nagyjából 3% a conversion rate, vagyis 97 nem fizető felhasználóra jut 3 fizető. Ebből kiindulva, ha már valaki értelmetlenül számszerűsítené az "ellopott" szoftvert, akkor a veszteség 1000 Ft-ból 30 Ft.

Persze teljesen felesleges is ezen rugózni. Akik letöltik valahonnan ingyen, azoknak az elsöprő többsége amúgy nem venné meg.

Egyébként érdeklődnék, hány kommentelőnek van legális Windows a gépén. És akinek az van, az megvette, vagy csak járt a laptoppal, mint nekem is?

És a gonosz letöltögetők ellen hisztizők mekkora hányada fejlesztő?

Van a gépemen egy a munkahelyivel (multi, nem sufnibété) megegyező szoftverfejlesztői infrastruktúra (sorry, ennél hülyebiztosabban nem tudtam megfogalmazni). Tudjátok, mi pénzbe kerül egy ilyen? Katasztrófa! NULLA forint.

Felesleges szájtépés az egész, hozzá nem értők részéről.

@Powerslave: p*csába, grammar failed

@gusthy1: az enyémhez járt, a másik itthoni laptophoz megvettem a géppel együtt, mint OEM, ami így teljesen legális.
Az Office havi 600 forintomba fáj, öten megvettünk egy csomagot, havi háromezer forint.

@gusthy1: Not bad. És itt kapcsolódik a másik "érdekesség" a képbe: Ha épeszűen van valami beárazva, akkor az, akinek szüksége van a termékre, és anyagilag belefér, ki fogja érteni fizetni a bélást; akinek meg nem fér, az meg akkor sem venné meg, ha nem volna lehetősége letölteni. A tényleges veszteség itt nulla, a többi esetben pedig sokkal inkább róható a hibás üzletpolitika számlájára, mint a torrentezőkére.