Szavak eróziója
Tegnap kézilabdameccsen voltam, és meglepve láttam tizenéves srácok hátára írva, hogy KÉZILABDA AKADÉMIA.
Vagyis annyira nem meglepve a rengeteg futballakadémia után.
Az akadémia szó jelentései:
1. A tudomány, az irodalom fejlesztését, ápolását szolgáló intézmény, kiváló tudósok és írók testülete, vmely ország legfőbb tudományos szervezete.
2. Főiskolai jellegű felsőbb szakiskola.
3. Az akadémia épülete.
4. Magasabb ismereteket közvetítő, szabadon v. meghívásra látogatható előadások sorozata, tanfolyam.
5. Sportban fejlettebb fogások, módszerek bemutatása
6. (történettudomány) Az ókori Athénban valamely irányú filozófiai tanítással foglalkozó iskola; az elsőt Platón alapította az Akadémoszról elnevezett ligetben.
Forrás: http://mek.oszk.hu/adatbazis/magyar-nyelv-ertelmezo-szotara/kereses.php?kereses=akad%C3%A9mia
Attól most tekintsünk el, hogy a 6. jelentés az eredeti, akár első helyre is kerülhetett volna.
A 4. és 5. jelentés már engem valahogy zavar. Eredetileg az akadémia valamely igen magas tudással kapcsolatos volt, ma már minden szart akadémiának hívnak, ahol az alapszintű irás-olvasás-összeadás-kivonás kombónál bonyolultabb dolgot oktatnak. A sportban törénő használata különösen zavar, nem látok magasabb elméleti tudást a dologban, ami indokolná az elnevezést.
Hasonlóképpen a szakértő szóhoz, ma már mindenki szakértő, lassan a kurvákat is dugásszakértőnek fogják nevezni. Meg a guru. Marketing guru, akármilyen guru.
Mindenki a világ legjobban hozzáértőnek mutató elnevezésével akarja eladni magát, és ezt nem tudással, hanem marketinggel akarja megoldani, tanulás helyett a világ lenagyobb szakértőjének, gurujának definiálja saját magát. És itt a saját magát a legárulóbb jel, nem az történik, hogy az ügyfelei elájulnak a tudásától, és szakértőnek vagy gurunak kezdik hívni az embert, hanem az, hogy ő magát nevezi szakértőnek vagy gurunak, hátha attól több megbízása lesz. És a nagy reklámzaj elnyomja azokat az embereket, akik valóban szakértők valamilyen témában, mert van hatezer másik, és aki igazán hozzáértő embert keres, nem fogja tudni eldönteni, kinek higgye el a dumáját. Szakmai alapon fogalma se lesz, mert nyilván azért keres szakértőt, mert nem ért a dologhoz.
A harmadik dolog, a ballagás, bár - gondolom - sok ilyen kifejezés lehet, ez a pár, ami különösképpen zavar. Amikor és gimibe jártam, az általános iskolában sem volt ballagás, ma már az óvodában és a bölcsődében is ballagnak, egyesek akkora bulit rendeznek egy óvodai ballagás után, mintha ez lenne a gyerek utolsó oktatási intézménye, amit sikeresen elvégez (és tényleg...).
A Wikipédia szerint a ballagás az 1870-es években kezdődött, a a helyi erdészeti és bányászati akadémia (már megint akadémia, bár ez igen nagy valószínűséggel nem OKJ-s akadémia lehetett) hallgatói vezették be.
Már várom, hogy a szülészeti osztályról se kijöjjenek a babák, hanem elballagjanak... Majd amikor bölcsődés korba lépnek, a kisautótolási- és homokozászati akadémiában töltenek el pár évet az óvoda előtt. A bölcsődében sem gondozók fognak dolgozni, hanem tisztábatevészeti professzorok.
Vajon pár száz év múlva hogy fogják nevezni azt az embert, aki tényleg ért valamihez?