Üdvözöllek az új blogomon, amelyben olyan történeteket osztok meg, és mondom el róla a véleményemet, amelyek - szerintem - a butaság vagy tanulatlanság számlájára írhatók, és legalábbis nálam megdöbbenést vagy leállíthatatlan nevetőrohamot okoztak.

Várom a történeteket és a véleményeket is.

Elsőként három történet következik, közös tanulsággal. Nem a konkrét összegek lényegesek... :)

Önkiszolgáló étterem

Egy munka után kollégámmal elmentünk ebédelni egy önkiszolgáló étterembe. A számla ezernyolcszáz-valamennyi forint volt. Kollégám letett a pultra egy ezrest, és egy ezerforintos étkezési utalványt.

A pénztáros ránk nézett, majd közölte, hogy utalványból nem adhat vissza.

Erre a srác visszavette a pénzt és az utalványt, majd fordított sorrendben letette, először az utalványt és utána az ezrest. A pénztáros kislány mosolyogva közölte, hogy így már tud visszaadni.

Balatoni halsütő

Egy balatoni strandon rendeltünk három tételt, sült halat, üdítőt és kenyeret. Itt sem a konkrét összeg a lényeg, az tűnt fel, hogy mindegyik kerek számra jött ki, mondjuk a hal volt 2000 forint, az üdítő 300 forint, a kenyér pedig 10 forint.

A pultos szépen leírta egymás alá: 2000, 300, 10, majd - ahogy az iskolában tanulta - szépen összeadta a három  összeget, írásban.

Szerintem szemre látszik a 2310 forintos végösszeg...

Csekk befizetés kártyával

Postán akartam három "sárga csekket" befizetni, de mivel nem volt nálam készpénz, bankkártyával rendeztem a dolgot. A pultnál ülő hölgy szépen összeadta a három csekk végösszegét (még nem a mostani, szkennelős verzió volt), majd elkérte a bankkártyát, lehúzta, beütötte a végösszeget, én a PIN kódot, kijött a papír, aláírtam ahogy kell.

A csoda most jön: a hölgy kiszámolta az összeget készpénzben, kitolta az ablakon, (készpénzfelvétel process vége) majd azonnal visszahúzta és elkezdődött a csekkbefizetés-process: pénzt megszámol, három csekket géppel lebélyegez, letépett részt visszaad. Még kifelé is tátott szájjal mentem.

SzaGértői vélemény

A három történetből azt látom, hogy vannak olyan emberek, akik a munkájuk elvégzéséhez tartozó tennivalókat csupán betanulták, azt nem ésszel, készség szinten alkalmazzák, hanem csupán néhány algoritmus végrehajtását idomították beléjük, amit gondolkodás nélkül hajtanak végre.

Egyszer kipróbálnám, hogy ha az ilyen embereket kizökkentjük az algoritmusból, mi történik.

Persze így is elvégzik a feladatot, csak éppen gondolkodás nélkül, humán interface módjára. Ez nem biztos, hogy a munkáltató szempontjából baj, sőt, még az is lehet, hogy ez a jó nekik, a dolgozó nem gondolkodik, "csak" elvégzi a feladatot.

Engem mégis zavar a gondolkodás teljes hiánya. Az első esetben az összeadás, mint matematikai művelet kommutatív, azaz az összetevők sorrendje nem változtatja meg a művelet eredményét. A második esetben a három tétel fejben történő összeadása ilyen jellegű kerek számoknál, már egy 7-8 évesnek sem okozhat problémát. A postai történetnél pedig, ha a dolgozó mentálisan nem képes feldolgozni a bankkártyán felvett és a befizetendő összeg azonosságából levonható következtetéseket, és fizikailag le kell játszani, hát az nem is tudom, hogyan jellemezhető.