Mostanában sokat jártam orvoshoz, sokat is vártam, és elkezdtem számolgatni.

Megtúrtam a KSH statisztikákat, és kiszedtem az ebből a szempontból érdekes adatokat.

Lássuk csak.

Magyarországon házi- és gyerekorvosi praxis 2014-ben 6.343 volt, ez egy-kettővel változott évente, tételezzük fel, hogy kb. most is ennyi van. Ebben nincs benne a kórházi járóbeteg-szakrendelések száma. Ezekkel együtt számolva nem tévedünk túl sokat, ha a naponta működő rendeléseket országosan 7 ezernek vesszük. Egy rendelésen elég sokan vannak, ezért kell várni, legyen mondjuk 50 fő/rendelés.

Ha azt feltételezzük, hogy mindenki csak egy órát kell, hogy várjon, jelentősen alábecsültük az átlagot. Mivel ez járóbeteg rendelés, csak egy kisebb része olyan ember, aki betegállományban van, annál is inkább, mert mostanában a munkáltatók ezt nem tolerálják. Viszont aki nagyon beteg, annyira, hogy ne tudjon dolgozni, azt általában kíséri vagy fuvarozza valaki. Mint ahogy a gyerekeket és az öregeket is.

Ebből következően a 7000 rendelésen előforduló rendelésenként minimum 50 ember összesen naponta minimum 350.000 órát várakozik. Háromszázötvenezer órát.

És a várakozásba nem számoltuk bele az utazással töltött időt, és azt sem, ha valakinek szabadságot kell kivennie erre a napra, mert akkor nyolc órát bukik, nem egyet. Mondhatjátok persze, hogy ez fizetett szabadság. De a fizetett szabadság is elfogy egyszer, és akkor más miatt kell fizetésnélküli szabadságra menni. Tehát nyugodtan tekinthetjük úgy, hogy az, aki a munkából hiányzik orvos miatt, az előbb-utóbb bukja ezt az összeget. A fenti adatokat eddig a http://statinfo.ksh.hu/Statinfo oldalon találtam.

A KSH adatai szerint a bruttó átlagbér 2016. januárjában 248.800 forint volt. Számoljunk csak. Havi átlag 20 munkanappal és 8 órával az átlag bruttó órabér 1.555 forint.

Ha össze merjük szorozni a várakozással töltött órákat az átlag órabérrel, az jön ki, hogy az orvoshoz járó emberek naponta 544.250.000 forintot veszítenek.

Ötszáznegyvennégy millió forintot. Naponta.

És azzal, hogy ennyivel kevesebbet keresnek, ugyanazzal a lendülettel hasonló nagyságrendű termelés is kiesik. Ugyanis egy alkalmazott mindig kevesebbet keres, mint amennyibe kerül, különben nem érné meg őt alkalmazni. Tehát ha hozzászámoljuk a munkáltató által befizetendő közterheket és egyéb költségeket is, (mert az alkalmazottnak a miatta kifizetett összegeknél kell többet termelnie, és ebbe bele kellene számolni a munkahely rezsijét, a munkaruhát, a gépet, a közlekedést, mindent), akkor az a döbbenetes szám jön ki, hogy az orvosoknál töltött idő által okozott veszteség országosan naponta közelíti az egymilliárd forintot.

És akkor a hivatalokban el**szott időt nem is számoltam.

Lehet, hogy olcsóbb lenne egy picikét szervezni?