Előrebocsátom, semmi bajom a vegánokkal és a hasonló, nem tradicionális táplálkozási elveket követőkkel, beleértve bármit a csigaevéstől a hernyók szopogatásáig, kivéve talán a fényevést.

De olvasva egy apró vitát (vagy inkább érvelést), egy icipici ellentmondást vélek felfedezni a dologban.

Nézzük először is a definíciókat, ha már a formális logika talajára sikerült tévedni.

Vegán:

A veganizmus az állati termékek használatának mellőzése, mely a leglátványosabban a táplálkozás terén nyilvánul meg, és a hozzá kapcsolódó filozófia, amely elutasítja az érezni képes állatok árucikk státuszát. A veganizmus követőjét vegánnak nevezik.

Néha különbséget tesznek a vegánok és a veganizmus különböző típusai között. Az étrendi vegán (vagy szigorú vegetáriánus) az, aki kihagyja az étrendjéből az állati termékeket (nemcsak a húst és halat, hanem a tejtermékeket, tojást, és gyakran a mézet is, továbbá egyéb állati eredetű anyagokat). Az etikai vegán vagy vegán életmódú kifejezést gyakran alkalmazzák olyan emberre, aki nemcsak vegán étrendet követ, hanem a vegán filozófiát élete egyéb területeire is kiterjeszti. Egy másik használt kifejezés a környezetvédelmi veganizmus, ami az állati termékek elutasítására azon az alapon utal, hogy az állatok ipari méretű kizsákmányolása ártalmas a környezetre és nem fenntartható.

(Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Veganizmus)

Formális logika:

A formális logika, vagy más néven szimbolikus logika a logika tudományának egy ága, az okok és következmények struktúrájával foglalkozik. A formális logika az elméletek közötti kapcsolatokat elemzi, és lehetőséget ad az állítások bizonyításainak elkészítéséhez. Az elméletek alaposan definiáltak, és az állítások nagyon pontos, tömör és egyértelmű szimbolikus formában (jelölésrendszerrel) kerülnek leírásra. A formális logikából fejlődött ki a matematikai logika, a matematika fontos részterülete, amely a formális logika módszereit alkalmazza a matematikai következtetések és bizonyítások vizsgálatára.

A formális vagy szimbolikus logika elsődlegesen a következtetések elméletével, a fogalmak közötti kapcsolatokkal foglalkozik, és utakat mutat állítások bizonyítására. A formális logikában a fogalmak szigorúan definiáltak, a mondatok pedig precíz, egyértelmű, meghatározott jelsorozatokként (formulák) jelennek meg.

(Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Form%C3%A1lis_logika)

Növények

A növények (Plantae) az élőlények egyik nagy, több százezer fajt felölelő országa. A növények összessége (a Föld teljes növényzete együttvéve) a flóra.

A növényekre általában jellemző a fotoszintézis, vagyis a napfény energiáját felhasználva autotróf módon építik fel a testüket alkotómolekulákat. Találhatunk köztük ismerős élőlényeket, mint például a fák, a füvek és a páfrányok.

Arisztotelész az élőlényeket állatokra és növényekre (amelyeknek általában nincsenek érzékszerveik) osztotta.

Linné rendszerében ezek később a növényvilág (Plantae) és állatvilág (Animalia) nevet kapták.

Korábban ide sorolták a gombákat és az algákat is. A barna-, vörös- és az egyéb eukarióta moszatokat később a protiszták országába sorolták, amely azonban többszörösen parafiletikus volt. Ma a gombák külön országot alkotnak, a kékmoszatok a baktériumok közé tartoznak, akékeszöld moszatokat és a vörösmoszatokat visszahelyezték a növények közé, a többi moszatot pedig a Chromalveolata országba sorolják.

(Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%B6v%C3%A9nyek)

Állatok:

Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják. Az állatok törzsfejlődési szempontból monofiletikus csoportotképeznek, azaz egyetlen közös őstől származtathatók. Az állatokkal a zoológia tudománya foglalkozik.

Az állatok közös tulajdonságai

• Heterotrófok, egészen pontosan kemoheterotrófok, azaz az életműködésükhöz szükséges energiát és a testük felépítéséhez szükségesszenet és nitrogént is csak szerves anyagokból képesek kinyerni.

• Eredendően többsejtűek, de léteznek olyan állatok, melyek életük során elvesztik valódi többsejtű jellegüket. Ilyenek a nyálkaspórások, amiknek egy bizonyos életszakaszukban sejtjei egy sokmagvú szincitiummá olvadnak össze.

• Életük nagy részében diploidok, csak az ivarsejtjeik haploidok, azaz a növényeknél ismert haploid-diploid nemzedékváltakozás nincs.

• Nem képesek a lizin bioszintézisére.

• Kizárólag az állatok képesek a kollagén szintézisére.

• A HOX gének expresszálódnak bennük.

(Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81llatok)

A gombákat és az algákat most mellőzöm, ebből a szempontból akár növényeknek is tekinthetjük őket. :)

Akinek meg olyanja van, az keressen utána, az idézett részek tele vannak linkekkel. :)

Nos vizsgált állítás a következőképpen hangzott (ehhez a cikkhez kapcsolódóan: http://index.hu/mindekozben/poszt/2016/07/11/alultaplaltsag_miatt_vettek_el_a_vegan_szulok_a_gyereket_olaszorszagban/)

"Nem a vegánságon múlik... Iszonyat lúzerül kell ehhez enni. És szándékosan éheztetni azt a szerencsétlen gyereket, ami megint nem a vegánságon múlik :( Nézd csak meg, csak a vegán anyatejemen nőnek a babáim, napi 30-60 grammokat híznak! (mondjuk én szerintem többet :P )"

Namármost. A vegán anyatejjel táplálja a csecsemőjét. Azaz állati eredetű étellel. Vagy ha nem, akkor az anya növény. Vagy gomba. Vagy alga.

Ugyanis, a vegán anyatej a definíció értelmében nem lehet állati eredetű. És amint Darwin óta bizonyított is, mi bizony -velem együtt - állatok vagyunk. 

És itt most nem konkrétan a kocsmai dolgokra gondoltam.

Ha a vegán anyatej nem állati eredetű, akkor a vegán anyatej előállítója szükségképpen nem állat. Tehát növény. Vagy gomba, vagy alga.

Vagy a vegánság definíciójába csúszott egy icipici hiba.

:D