Érdekemberek
Amiről most szó lesz, az igen régóta bennem van. Időnként kikívánkozott, de bárkinek mondtam is el, nem értett egyet velem. Ki ezért, ki azért. lehet, hogy tényleg nincs igazam. Viszont én úgy érzem, ahogy évtizedek óta nevelgetem ezt a gondolatmenetemet, hogy valahogy beleillik a világ. Igaz, hogy számos elmélet volt már a világtörténelemben, amely a téves volta ellenére kvázi államvallássá is tudott emelkedni.
Aki szeretne ezzel vitatkozni, annak a kommentjeit szeretettel várom.
Teljes egészében SzaGértői vélemény:
Egy mondatban leírva: a világon az összes ember a saját érdekei mentén cselekszik. Na, itt szokta mindenki felvonni a szemöldökét, hogy ő aztán igazán nem, és jönnek a példák.
Nyilván ez így egy mondatban leírva nem teljesen igaz, de a finomított vagy inkább pontosított verzió igaznak tűnik. Először is a Maslow-piramis jelentősen belejátszik ennek a kijelentésnek az igazságtartalmába.
Az alapvető élettani szükségletek után következik
- a biztonság igénye, ezt követi
- a másokhoz tartozás, a szociális szükségletek szintje, majd
- az elismertség (önbecsölés, siker), végül az
- az önmegvalósítás igénye.
(Forrás: http://www.bibliai.com/maslow-ertek-hierarchiaja/)
A most következő megfogalmazások szándékosan kissé sarkítottak, hogy jobban tudjam érzékeltetni az árnyalatokat.
Tehát, az ember a saját érdekei mentén működik. Az eltérés csupán az, hogy mely érdekeit helyezi előtérbe pillanatnyilag. Ha például valaki nagyon éhes, akkor semmi más nem érdekli, csak az, hogy ehessen, gyakorlatilag bármi áron.
Ami a érdekessé teszi a dolgokat az önbecsülés és az önmegvalósítás nevű szint, valamint az egyes ember hosszútávú gondolkodásának mértéke (ami szerintem az ember intelligenciájával erősen összefügg, minél intelligensebb valaki, annál inkább képes hosszútávú célokat tűzni maga elé, és azt megvalósítani).
Itt jönnek az érdekes dolgok. Az egymondatos verzióra több esetben jött a beszélgetőtársamtól az ellenpélda, hogy például egy katolikus pap a többi emberért él, értük dolgozik. Igen ám, de a katolikus pap a hite szerint a mennyországba kerül, ha így cselekszik. Tehát mondhatjuk azt, hogy ő nem tesz mást, csupán a hosszútávú (nagyon hosszú távú) érdekei mentén cselekszik. Úgy tűnik számomra, hogy a Maslow-piramis felső két szintjén működő emberek jellemzően a Maslow-piramis alsó két szintjén levő embereknek segítenek.
Persze mint mindig, itt is kezdenek bonyolódni a dolgok. Például egy rablás elkövetőjéről elsőre nem tudjuk megmondani, hogy azért vette el a szomszéd óráját, mert élelmet akart az árából venni (1. szint) vagy esetleg saját magának akarta a felsőbbrendűségét bizonyítani - azaz hogy erre is képes, le tudja alázni a másikat, el tud venni tőle bármit, ha akar (4. vagy 5. szint). Viszont az egészen biztos(nak látszik), hogy igen rövid távon gondolkodik.
Úgy tűnik, hogy az emberek szükségletei és a hosszútávú tervezésre való képessége (ami nagy valószínűséggel az intelligenciaszintjével arányos) konkrétan meghatározzák azt, hogy az egyén mely érdekei mentén fog cselekedni, de ezt is figyelembe véve, igaz a kezdeti kijelentés, hogy minden ember cselekedeteit a saját érdekei vezérlik. Ezt persze jelentősen meg tudják módosítani olyan dolgok, mint segítőkészség - némelyek a saját érdekeikkel jelentősen szemben haladva segítenek másokon, pl. tűzoltók, mentők - de saját tapasztalatból tudom, hogy ezeknek az embereknek (akiket joggal nevezhetünk hősöknek is akár) jelentős adrenalinfüggőségük van. :)
Az emberek természetesen a céljuk megvalósításának módját is eltérő módon választják meg. Van, aki ellopja, amire szüksége van, mások pedig rengeteget dolgoznak érte; itt az érzelmi stb. beállítottság és egyéb hasonló dolgok bejátszanak.
A Maslow-piramisban elfoglalt hely is drasztikusan és hirtelen megváltozhat, gondoljunk csak a hirtelen törlesztőemelkedésre a devizahiteleknél, az ebből következő dolgokra, hajléktalanná válás, munka elvesztése. Emberek ezrei kerültek olyan helyzetbe, amelynek a kezelését nem tanulták meg, ezért váratlan megoldások tömkelegét láthattuk az elmúlt 5-6 évben.
És innentől kezdve már annyira bonyolódik a dolog, hogy az már matematika és statisztika. Mint ahogy a biztosítási matematikusok is majdnem pontosan meg tudják mondani, hogy a következő évben hányan fognak meghalni, abból hányan balesetben, hányan rákban és hányan infarktusban, de azt senki sem tudja, hogy pontosan ki és mikor. (a téma után érdeklődőknek javaslom Asimov Alapítvány trilógiáját: http://hu.wikipedia.org/wiki/Alap%C3%ADtv%C3%A1ny-tril%C3%B3gia)
Tehát, tudjuk azt, hogy mindenkit a saját érdekei vezetnek, csak azt nem tudjuk, hogy kit vezetnek a hosszútávú, kit a pillanatnyi érdekei (bár ez hamar kiderül), ki hogyan kívánja ezt megvalósítani, keményen dolgozik, lop-csal-hazudik, vagy egyéb ötletei támadtak. Na, ezt már nehezebben lehet megállapítani, találkoztam már olyan emberrel, akiről évekig meg voltam győződve, hogy rendes, dolgos, segítőkész ember, amíg ki nem derült, hogy csaló szélhámos.
De hát ezért szép és változatos az ember nevű állatfaj világa (is), nem véletlen, hogy sokkal többen kutatják a működését, mint bármely más állatfajét.
