2013. okt 21.

A hála nem politikai kategória...

írta: szaGértő
A hála nem politikai kategória...

...mondta Pozsgay Imre annak idején.

Azt elfelejtette hozzátenni, hogy nem csak politikai, de semmilyen kategória sem. Visszautalva az érdekemberek című bejegyzésemre (http://szagertoivelemeny.blog.hu/2013/10/06/erdekemberek_142#c20763421) ha valakinek az az érdeke, hogy elfogadjon segítséget, akkor elfogadja, még a kölcsönt is elfogadja (sőt kéri is), de a tartozás rendezése már gondot jelent.

A buta ember ilyenkor megsértődik, és reménykedik, hogy aki a kölcsönt adta, nem meri majd visszakérni. Kis összegeknél nyilván így van, ha valakinek nem akarod látni a pofáját, akkor beáldozol az ügy érdekében pár ezer forintot, de nagyobb összegnél már nem egészen így működik.

Komolyan nem értem az embereket. Van bőr a képükön megsértődni, amikor a kölcsönkapott összegeket vissza kéne adni. Belehazudni tud a pofámba, hogy ezért meg azért nem jött meg a pénze, holott mindketten tudjuk, hogy nem igaz. És a tartozás még növekszik is, ha az illetővel anyagi függőségi viszony áll fenn, pl. lakásbérlet, ahol a lakbér és a rezsi folyamatosan gyűlik. ha a pénzt kérem, szemét vagyok. Ha esetleg kikapcsolom a villanyt vagy a gázt, még szemetebb vagyok. Bezzeg amikor nem kértem kauciót, mert régi jó ismerősökről, majdnem barátokról van szó, akkor minden rendben volt.

A kifizetés persze nem működik. Jön a rizsa, hogy a nagymama nyugdíja (amit persze egy az egyben lenyúlnak) nem jött meg, rendszerhiba miatt. Milyen rendszerhiba??? Ha a Nyugdíjfolyósító rendszere, akkor pár százezer ember nem kapta meg a nyugdíját, már régen címlapon lenne a hír az összes újságban. ha a bank rendszere, szintén. Marad az ordas hazugság, a vastag bőr.

Az, hogy előtte kapott pár százezret kölcsön, ne vigye a bank az autóját, ne kapcsolják le a villanyt, az, hogy segítséget kapott pár jogi témájú levél megírásában hogy a gyerektartással ne legyen gáz, az, hogy amikor nem volt kajájuk, főztem, mind nem számít.

Kérdezhetitek, hülye vagyok-e. Igen, hülye vagyok. Emberi számítás szerint a hat keresőnek félmillió fölött van a bevétele, és mégis, 15-én már nincs 100 ezer lakbérre meg rezsire. Hiába számoltam ki, hogy képesek lesznek fizetni, ha nem akarják.

Mi lenne, ha tükör előtt végiggondolnák, hogy mit kaptak, és mit tesznek cserébe? Szembenézve saját magukkal?

És ha következnek a jogi lépések, akkor még anyukám is csuklani fog.

Baromira sajnálom, de most leteszem a nagyesküt, hogy soha, senkinek, semmilyen pénzzel nem fogok segíteni. Verjetek pofán, ha nem így teszek.

Szólj hozzá