"Ha próbára akarod tenni egy ember jellemét, adj hatalmat neki."

(Abraham Lincoln)

Mindenkinek van hatalma valamennyi. 

A portás (bocsánat, humán input-output manager) valamilyen szinten eldöntheti, kit enged be. vagy ha azt nem, akkor hogy kinyitja-e neki az ajtót, vagy küzdjön meg vele.

A tanár eldöntheti, milyen jegyet ad a diáknak. 

Az önkormányzati ügyintézőn múlik, hogy az ügyem egy nap alatt vagy hónapok múlva intéződik el.

Van, aki a munkaköréhez tartozó hatalmat arra használja, hogy az ügyfél ügyfélnek érezze magát, másoknál az ügyfél azonnal tudja, hogy ő egy utolsó senki, örüljön, hogy él, és különben is.

De a hatalmat akár behelyettesíthetjük pénzzel is, ugyanaz a helyzet. Egyesek az utolsó ...

Mindenki sokat találkozik pedagógusokkal tanárokkal, először munkadarabként, utána pedig egy másik munkadarab egyik szülőjeként.

Azt megértem, hogy egy nagyobb társaság életének szervezésekor nem lehet mindenkire tekintettel lenni, így például egy szülői értekezlet időpontja sem kívánságműsor - bizonyos határig. Ugyanis azért szerencsés lenne ha több embernek felelne meg az időpont, mint amennyinek nem.

De konkrétan nekem sem az időpontokkal, hanem a kommunikációval van bajom. Azért, mert a tanár ahhoz szokott, hogy kijelent, és pont. Vita nincs. Csakhogy ez a gyerekeknél még csak-csak elmegy (és köszönet azoknak, akik nem így csinálják), de felnőtt emberekkel nem lehet (vagy nem érdemes) azt megtenni, hogy kijelent valamit, és ...

Ma indul a VIASAT-on az Észbontók című műsor új évadja.

A lényeg az, hogy síkhülye embereknek feltesznek olyan egyszerű kérdéseket, amelyre elméletben minden ember tudja a választ, és a stúdióban ki kell találni, hogy mekkora marhaságot mondanak.

Az előző sorozatból megtudhattuk azt, hogy a vénuszdomb Görögországban van, a kurkuma egy halálos ütés, és még rengeteg fontos dolgot.

Én csak két dolgot nem értek.

Az egyik az, hogy honnan lehet szerezni ennyi rettenetesen buta embert. A másik pedig, hogy mennyit kell nekik fizetni, hogy ilyen szinten leégessék magukat.

Ha én ennyire beégnék nyilvánosan, elmennék remetének egy lakatlan szigetre, örökre.

Olyan kérdésekre mondanak orbitális baromságokat, amit egyrészt ...

Jött a levél a hatóságtól, hogy 15 napon belül mennyit kell befizetnem. ha nem fizetem be, hűha és irgumburgum.

Jött egy másik levél is, egy másik hatóságtól. az arról szólt, hogy a számlámat, amelynek a fizetési határideje több, mint egy hónapja lejárt, csak 2-3 hét múlva fogják kifizetni.

Gondolom, nincs pénzük.

De nekem se.

Csak azt leszarják.

Két bonyolult szó. Sokan nem értik. Vagy nem akarják érteni.

Az emberek különbözőek. Ha valaki másként él, mint én, az vagy tetszik nekem, vagy nem. A tolerancia ott kezdődik, hogy ha nem tetszik, nem zúdítom a nyakába, éppen elég baja lehet anélkül is.

Ne akarjunk megváltoztatni senkit, mindenki úgy él, ahogy a legjobban érzi magát. Mi is. De attól senkinek nem lesz jobb, hogy a frusztrációnkat mások nyakába zúdítjuk. Inkább próbáljuk megérteni, vagy egyetérteni.

Még inkább igaz ez akkor, ha egy számunkra fontos emberről van szó. Tudomásul kell venni, ahogy élni szeretne, és minden lehetséges módon támogatni kell. Ennek jutalma a bizalom, a barátság és a szeretet. 

Megfigyeléseim szerint a tolerancia és az ...

A lakás tulajdonosa, ahol lakom, évek óta konfliktusok forrása. Azokat a karbantartásokat és javításokat, amit neki kellene elvégezni (pl. fűtés, bojler hibái), nem végzi el, amikor meg megcsináltatom, nem hajlandó kifizetni. Ha azzal érvelek, hogy jogszabály írja elő, hogy neki kell megcsinálni, közli, hogy ő leszarja a jogszabályt. Ez látszik is azon, hogy soha nem adott számlát, soha nem adózott a bevételéből sem.

Lassan a ház lakhatatlan kezd lenni, itt az ideje a költözésnek.

Az igazi motiváció a lakáskereséshez az volt, amikor bejelentette, hogy mostantól kezdve jelentősen megemeli a bérleti díjat. De amikor tájékoztattam, hogy a szerződésmódosítás két fél egyező akaratával vagy bírósági ítélettel lehetséges, úgy ...

Mindig is népszerűek voltak a nyomozós sorozatok, nem véletlenül lett belőlük ennyi.

De az emberek, akik ezzel zsibbasztják az agyukat, kontroll nélkül átveszik az információkat belőle.

Nem kéne.

Azt hiszik, bármely bonyolult bűnügy kinyomozható 45 perc alatt. Észre kéne venni, hogy a második világháború történetéről vagy a dinoszauruszok kihalásáról szóló film is 45 perces, de az egyik közel 5 évig tartott, a másik meg pár millióig.

Biztosak benne, hogy egy hárompixeles digitális kép korlátlanul javítható. De akkor miért küld a NASA űrszondákat erre-arra, ahelyett, hogy csinálna egy fotót róla, és elvinné a CSI New Yorkhoz feljavítani?

Lassan az is ki fog derülni, hogy az úszómedence felszínéről is tudnak ...

Körülnézek, és látom, hogy az emberek nagy része jóval az igényeik és tehetségük alatt, valamiféle minimálterv mentén él.

Az iskolában az a cél, hogy minimális tanulással eljusson a nyolcadikig, mert az kötelező. A házi feladatot vagy meg sem csinálja, vagy másolja valakiről. Az iskolát követően jó lesz egy szakközép, lehetőleg ne kelljen sokat tanulni, de ha nem muszáj, az sem kell.

Aztán jó lesz egy állás, pultos, eladó pénztáros, favágó, tökmindegy. Az a lényeg, hogy minimális erőfeszítéssel leteljen a 8-9-10 óra, és lehet hazamenni. 

Mielőtt még valaki félreértene, nem nézem le a pultosokat, az eladókat, a pénztárosokat, sőt a favágókat sem, fontos munkát végeznek. Csupán arról van szó, hogy olyan emberek ...

Van, aki a karját és a hasát edzi kockásra, van aki az agyát.

Nem kétséges, hogy kifelé melyik mutat jobban, a kigyúrt agy a boncasztalon sem szebb, mint az alig használt.

Rövid távon nyilvánvalóan az, akinek az a munkája, hogy pakol, emelget, fúr, farag, fűrészel, kívánatosabbnak tűnik. Amíg le nem ül vele beszélgetni valaki.

Hosszú távon az a szerencsésebb, ha a használt munkagép röntgen, CT vagy számítógép. Mert az agy edzése fejleszti a gondolkodás, a problémamegoldás és a hosszú távon való gondolkodás képességét is, míg ha valaki egy korongecsettel vagy láncfűrésszel tölti a mindennapjait, és a nyolc óra munka után leül egy sör mellé, soha nem szakad ki a munkáltatótól és a minimálbértől való függésből, ...

Dúl a szájkarate a menekültekkel kapcsolatban. Szállnak az érvek, el a levegőbe, a másik úgysem érti, mert nem akarja érteni.

Az indulatok fokozódnak. 

És csak egy maroknyi ember akar segíteni. Van, aki nem teheti a munkája miatt, de együttérez velük, van, aki nem is akar segíteni, és van, aki úgy segítene, hogy bérelt helye lenne Nürnbergben.

(https://www.facebook.com/syria.breaking/photos/a.474359009357072.1073741829.256265171166458/615386771920961/?type=3&theater)

(https://www.facebook.com/syria.breaking/photos/a.474359009357072.1073741829.256265171166458/715141418612162/?type=3&theater)

Hadd idézzek Dragomán Györgytől:

"Menekülni, kivándorolni, elmenni súlyos és nehezen gyógyuló trauma.
Mindenkinek azt tanácsolom, álljon ...